Follow Us @nikikonyvesem

2011. április 30., szombat

Áprilisi beszerzések

szombat, április 30, 2011 3 Hozzászólás
Ha már múlt hónapban is, akkor most is megmutatom miket szereztem. ;o) Azért ez a hónap már "nadrágszíjat húzósabb" volt, nem költöttem sokat könyvekre. (És eskü, májusban nem veszek semmit!)
Nem is tudom melyiknek örültem a legjobban. A Szellemlány 2. része igazi meglepetés volt, a Szuperdada 2.-t már a megjelenése előtt nagyon vártam. Az Éjvilág FFG mozgalma miatt került a tarsolyomba és ha már rendeltem, akkor jött a Gyerekgyár is. Igazi kincsecskék a Hamuváros és A boltkóros babát vár, ugyanis csere útján kerültek hozzám, amit még mindig nem tudok elhinni, itt vannak, megvannak, nem kell megvennem őket. :o) Ráadásul előző hónapban szintén csere útján került hozzám a boltkóros lagzis része.
Úgyhogy jó hónapot zártam. ;o)



A Szellemlány 2. részéről ITT írtam, a Szuperdada 2. részéről ITT. Most jelenleg az Éjvilágot és a Félix, Net és Nikát olvasom. :o)

2011. április 28., csütörtök

Olen Steinhauer: A Turista

csütörtök, április 28, 2011 0 Hozzászólás
Életem első és mindez idáig egyetlen nyereménykönyve, ráadásul az első olvasott igazi kémregényem is A Turista. Amikor olvastam, hogy az író feleségével és a kislányával jelenleg Magyarországon él, az első reakcióm egy kérdés és egy érzés volt. A kérdés a Miért?, a reakcióm pedig az, hogy ezek után el KELL olvasnom a regényét.
Attól függetlenül, hogy én inkább a romantikus regényeket ill. a szórakoztató irodalmat kedvelem, nagyon tetszett a történet. Egy teljesen más műfajt ismerhettem meg és bizony magába szippantott, másfél nap alatt bekebeleztem.

Eddig ha kémregényekről hallottam, akkor magam előtt láttam a ballonkabátos, aktatáskás ügynököket, akik forgalmas helyeken találkoznak egymással, majd szinte észrevétlenül cserélik ki a táskájukat, miközben egy központban adják az utasításokat nekik a fülhallgatón keresztül. ("Róka, Róka, vétel! Itt Bagoly! A Sólyom kirepült! ") Vagy ha filmre gondolok, akkor James Bond ugrik be, Pierce Brosnan főszereplésével. Száguldó autók, csinos nők, akik a lábai előtt hevernek.
Olen Steinhauer ezen csavart egy kicsit. A főszereplője Milo Weaver amolyan kiégett ex CIA ügynök, aki anno "bérgyilkosként" járta a világot, majd családot alapított, lenyugodott. Ám amikor egy nyomozás szálai egy barátjához vezetnek, vissza kell térnie.

Érdekesnek találtam a kis bepillantásokat a világ kémhálózatára. Beépítések, beépülések, hogyan tüntetnek el embereket a rossz fiúk, hogyan nyomoznak a kémek. Úgy érzem, hogy Stephen King ajánlása mindent magába foglal:
"A legjobb kémtörténet, amit valaha olvastam."

Ezek után lehet kihagyni? ;o)

Igazán semmi extra nincs benne, max. annyi, hogy a vége más, mint többnyire lenni szokott, de ne feledjük el, hogy egy trilógiáról van szó, aminek a második része március végén jelent meg A legközelebbi vészkijárat címmel. Ha egy szóval kéne jellemeznem, akkor az izgalmas lenne a legmegfelelőbb kifejezés rá.
Olyan nagy döbbenetek nem értek benne, kellemes, izgalmas olvasmány volt.


Megjelenés: The Tourist (2009.)/ A Turista (2010. Athenaeum Kiadó)
Oldalszám: 397
Ára: 3490
Az író oldala ITT.

2011. április 27., szerda

Melissa Marr: Veszélyes játék

szerda, április 27, 2011 4 Hozzászólás
Ha jól emlékszem, szinte egyszerre jelent meg a kiadótól a Tündérvilág és Melissa De La Cruz-tól a Kékvérűek sorozat. Nem kapott el a láz, hogy azonnal megrendeljem mind 2 sorozat első kötetét, úgy voltam vele, hogy majd egyszer, annyira nagyon-nagyon nem érdekelt. De aztán ahogy egyre több pozitív véleményt olvastam a Tündérvilágról, el lett ültetve a bogár a fülemben, hátha tényleg jó kis történet. Az i-re a pontot az tette fel, amikor azt láttam, hogy olyanok is pozitívan írtak róla, akik szigorúbban pontoznak egy könyvet, mint én.

És most, egy kicsit bajban vagyok, nagyon vegyesek az érzelmeim.
Nem tudott maximálisan lekötni a történet, elkalandozott a figyelmem, volt, hogy vissza kellett lapoznom, mert egyszerűen olvastam-olvastam, de elfelejtettem miről is. Nem tudott megfogni, magába szippantani, vártam, hogy a végére érjek. Röviden, ez most nagyon nem az én könyvem volt. Tán, ha máskor, jobb időben találkozunk megfogott volna, de most nem jött össze. A Shiver-hez tudnám hasonlítani. Ugyanaz a hidegség, a tél, minden olyan fagyos. Ezt éreztem most is.
Valahogy nem jöttek át a szereplők sem, egyik se fogott meg. Sőt, eltelt pár nap mióta befejeztem az olvasását és most azon agyalok, hogy milyenek is voltak? Egyszerűen nem tudom leírni őket, mert nem emlékszem rájuk, nem maradtak meg bennem és nem is tudok mit kötni hozzájuk.
Ugyanakkor viszont a vége felé azon kaptam magamat, hogy filmben milyen jó kis jeleneteket lehetne kihozni a történetből. Az uralkodó szín a kék lenne, minden jeges, hideg, csúszik, a ruhaujjakról jégcsapok lógnak le, a Télkirálynő amolyan Szörnyella de Frász lehetne.

Érdekesnek tartom, hogy a mostani regényekben a "mitikus" lényeket ellentétesen ábrázolják, mint ahogy ezt eddig tapasztalhattuk a könyvekben, filmekben.
A vámpírok nem rosszak, nem akarják kiszívni a vérünket, inkább vadakat hajkurásznak az erdőben. A zombik se feltétlenül támadnak ránk egy éjszaka, kedvesek, csöndesek, néha elrabolnak 1-2 gyereket, lényeg az, hogy zenéljünk nekik. A tündérek pedig nem szépek, kedvesek, aranyosak, hanem veszélyesek. A kis pöttöm szárnyas Wendyk nem szórnak tündérport a fejünkre, hanem elgáncsolnak minket, lökdösnek, rémisztőek és amúgy is, nem is pöttömök. Na meg ha véletlenül kedvesek is, akkor a hátukból virág nő minden tavasszal, vegák és szeretik a Sprite-ot. ... Érdekes. Már várom azokat a meséket, amikben Piroska lesz a gonosz és a Farkas a szegény áldozat, aki hogy megmentse a nagymamát, megeszi őt.

Na de a történet.
Szereplők: Télkirálynő (amolyan Szörnyella de Frász), Nyárkirály (ő a Télkirálynő fia. Király, de nincs akkora hatalma, mint az anyjának, szüksége lenne arra, hogy megtalálja a Nyárkirálynőt.), Donia (ő lenne a fülszövegben szereplő halott lány, de nem értem miért lenne halott, max. átvitt értelemben. Ő a pórul járt lány, aki vállalta a próbatételt, mert beleszeretett a Nyárkirályba, hátha ő lesz a királynő, de ez nem jött össze. Ezért ő az, akinek meg kell akadályoznia, hogy az új lányok megbízzanak a királyban, kiállják a próbatételt.), Aislinn (17 éves, látja a tündéreket, féltőn óvja a szüzességét, szereti Sethet, de nem enged a csábításnak és amúgy elviekben ő lenne a Nyárkirálynő, már, ha ő az.), Seth (a fiú, aki szerelmes Aislinnbe és már 7 hónapja rá vár. Dobpergést!), nagymama (ő neveli Aislinnt és mellesleg ő is látja a tündéreket). Meg van egy farkas, meg egy rakás tündér, na meg a bot, ami a próbatétel.
A próbatétel: szabad akaratából a Nyárkirálynő címre pályázónak fel kell emelnie a Télkirálynő botját. Ha ő a nyertes, akkor megnyerte a fele királyságot. Ha nem, akkor belé száll a fagyosság és felszabadítja Doniát.
Szerelmi szálak: Nyárkirály szereti Doniát, de el kell csábítania Aislinnt. Aislinn szereti Sethet, Seth is szereti őt, de elviekben neki kéne lennie a Nyárkirály királynőjének. (Nem mindegy ugyebár, hogy királynő vagy királyné.)
Na, és akkor ezt most rakjátok össze.
Az eredmény egy tündéres történet lesz. ;o)

Engem annyira nem fogott meg. Őszintén szólva jobbra számítottam.


Megjelenés: Wicked Lovely (2007.)/Veszélyes játék- Tündérvilág sorozat 1. (2010. Kelly Kiadó)
Oldalszám: 302
Ára: 2980
Az írónő oldala ITT.
Kép forrása. Nézzétek meg Pukalince többi képét is, nagyon szépek!

2011. április 25., hétfő

Játék

hétfő, április 25, 2011
A napokban a blog látogatottság túl lépte a fél százezret. Nem is tudom mit írjak, nagyon örülök minden látogatónak, köszönöm, hogy olvastok! Már régebben elhatároztam, hogy amikor elérjük ezt a számot, nyereményjátékot hirdetek majd, így tessék-lássék. :o)

Először is a nyeremény. Íme, ő lenne az. Nemes egyszerűséggel csak Bagoly. :o) Nem saját készítésű, ilyen kézügyességem nekem nincs, hála egy meskás eladónak. ;o) (A könyv csak illusztráció, nem nyeremény! Benzonit nem adom!) :o)



A feladat: küldj e-mailben! olyan könyvcímeket (író és cím is), mely könyvek Bonaparte Napóleonról (1769.-1821.) szólnak vagy Napóleon korabeli Franciaországban játszódnak. Amolyan kiegészítés képen Benzoni Marianne sorozatához. A tárgymezőbe a lent megadottat add meg és a nevedet, nick nevedet se felejtsd ki az e-mailből.

Minden egyes könyvcímmel a küldője felkerül a listára, melyből a Random fogja kisorsolni a nyertest. Vagyis ha 20 címet küldesz, 20X kerül fel a neved a listára. (Ha véletlenül többször küldenéd el ugyanazt a címet, akkor csak 1-nek számolom.)
Erre az e-mail címre írhattok:

konyvesem@freemail.hu
Határidő: április 30. 24:00

Tárgy: Napóleonos játék

Sorsolás 1-én. A nyertes nevét/nick nevét itt is közzéteszem, de e-mailben is értesítem majd. A könyvcímek elküldésével hozzájárultok ahhoz, hogy a könyvcímekből listát készíthessek és közzé tehessem a blogban, kapcsolódva a Marianne sorozathoz. ;o)

Még egyszer köszönöm, hogy olvastok, tartsátok meg ezt a jó szokásotokat továbbra is. :o)

2011. április 24., vasárnap

Éjvilág, Holdvilág ízelítő

vasárnap, április 24, 2011 0 Hozzászólás
Itt írtam nektek arról, hogy fogjunk össze Rob Thurman Cal és Niko Leandros sorozatának első kötetének, az Éjvilágnak a folytatásáért. FFG-nek köszönhetően most 2 kis ízelítőt is tudok nektek mutatni:

Először is egy kicsi az Éjvilágból.
Itt pedig a folytatásból, a Holdvilágból.

Ne feledjétek, ahhoz, hogy olvasni tudjuk teljes egészében a folytatást, a boltokban levő kb. 500 db Éjvilág példányszámnak, legalább a felére kéne csökkennie augusztus elejéig. Szerintem a legjobb árajánlat a Könyvudvar oldalán található, ahol 590 Ft!-a kerül egy példány a könyvből. (Eredeti ára: 2690 Ft)
FFG mozgalmáról olvashattok ITT is és ITT is.

Én a könyvet még mindig nem olvastam, de már itt van a polcomon, hamarosan sorra fog kerülni. ;o)

2011. április 22., péntek

Arnaldur Indridason: Hideg nyomon

péntek, április 22, 2011 0 Hozzászólás
Arnaldur Indridason Erlendur felügyelő-sorozata jelenleg 11 részből áll. Ezek közül a harmadiktól a hetedik részig olvashatóak magyarul is a sorozat kötetei. Nem folytatásos történetről van szó, mindig más a bűntény, csak a nyomozócsoport azonos, így izgalmas olvasmány lehet nem sorrendben is.

Egy általános iskolás ötödikes, ázsiai származású kisfiú holttestére találnak egy lakótelepen. A nyomozást újra Erlendur, Elínborg és Sigurdur Óli vezeti. Miközben próbálják felgöngyölíteni az ügyet, rátekintést kaphatunk Izland társadalmára, hogyan viszonyulnak a bevándorlókhoz és a bevándorlók hogyan viszonyulnak a lakosokhoz.
Úgy érzem olyan problémákat vetett fel az író, amik országtól függetlenül szinte mindenhol problémát okozhatnak.
Vagyis a rasszizmus, az, hogy vannak, akik nem tudnak vagy épp nem is akarnak beilleszkedni az adott ország lakó közé, nem érdeklik a kultúrájuk. Klikkeket alakítanak, így próbálják megvédeni magukat vagy épp mások ellen fordulni.

Igazán nem találtam bonyolultnak a cselekményt, a megoldásra pedig nem is gondoltam volna. Jóval egyszerűbb lett, mint amire számítottam.
A lélektani ábrázolás részletességére már más skandináv krimiben is kitértem, most se tudok átsiklani felette, ugyanis ebben a regényben is elég részletesen kitért erre az író.

Bár a sorozat más kötetét még nem olvastam, de ahogy utána olvastam, más regényében is feltűnik Erlendur múltja, ami nem hagyja nyugodni. Ebben a részben Sigurdur Óli-é is kísérteni kezdett.

Olvasmányos, izgalmas krimi, nagyon érdekesnek tartom a bevándorlók és a "hazaiak" kapcsolatának taglalása miatt is.
,5

Megjelent: Vetrarborgin (2005.)/ Hideg nyomon (2011. Animus Kiadó)
Oldalszám: 239
Ára: 2490

2011. április 20., szerda

Kajsa Gordan- Mia Maria Güettler: Kifli kutyaoviba megy

szerda, április 20, 2011 0 Hozzászólás
Az óvoda kezdete úgy érzem a legtöbb családban nehéz szívvel indul. A gyerkőcök hirtelen kikerülnek anyu szárnyai alól, bekerülnek egy "idegen" csoportba, ahol meg kell tanulniuk alkalmazkodni, együttműködni, viselkedni. Teljesen érthető, ha félnek az újdonságtól, ódzkodva várják az óvoda indulását. Aztán persze ahogy lenni szokott, az első nap reggelén lehetnek könnyek, de délután meg már hazajönni se akarnak. :o)
Ugyanakkor persze az édesanyának se könnyű, hisz a nap 24 órájában maga mellett tudhatta a gyermekét, őt is félelemmel töltheti el az új helyzet, a múló idő. ...
Mi itt tartunk, hisz Gyerkőcöm jövő év elején betölti a harmadik életévét.

Úgy gondolom, hogy még azokat a kicsiket is fel kell készíteni a változásra, akik a játszótéren boldogan vegyülnek a többi gyerek közé, hazacipelni alig lehet őket, hisz egészen más, ha anya ott van a háttérben vagy épp csak délután megy majd értük.
Az oviról szóló mesekönyvek ebben nagy segítségükre lehetnek a szülőknek.

A Kifli kutyaoviba megy c. könyvecskéről először ITT olvastam, bár akkor még a magyar fordítás sehol se volt, az adott bejegyzés keltette fel a Manó Könyvek figyelmét a kis mesekönyv irányába. És íme, mára már elkészült a magyar fordítás is.

Kifli egy kiskutya, aki a gazdájával, Bettivel éldegélt. Egy napon Betti munkát kapott, ezért kutyaoviba kellett adnia Kiflit. A kiskutya persze félve nézett az óvoda felé, ahol biztos mindenki nagyobb lesz nála, mérges és senki se fogja tudni megvédeni majd tőlük. Az első nap pityeregve nézte, ahogy Betti otthagyta őt az oviban és szembe találta magát a többi kutyával. ...

Úgy érzem, hogy nagyon jól rávilágít a mese arra, mik miatt aggódhatnak a kicsik. Bemutatja nekik, hogy Kifli ovijában is voltak nála nagyobb kutyák, voltak hencegők, voltak akik próbálták tudatni vele, hogy ők a főnökök, de Kifli nem rettent meg, kivívta az elismerésüket.
Pozitív történet, ami azt sugallja, hogy nem kell félni, csudajó móka lesz oviba járni.
Rövid történet, így nem unják magukat el a kicsik a felolvasásuk közben.
Az illusztráció színes, letisztult, nem túlbonyolított, a képek nagyok.

A mese lehetőséget ad arra, hogy el is beszélgethessünk a kicsikkel a félelmeikről, megnyugtassuk őket, próbáljuk megkönnyíteni nekik a változást, hisz nagy dolog elkezdeni az ovit, nem mindegy mennyire várják, hogyan élik meg.
Gyerkőcömet teljesen elvarázsolta a történet (na meg amúgy is kutya mániás). A mese felolvasása utáni délután nem hagyhattuk ki a sétánk útvonalából az óvodát. ;o)

Megjelenés: Kjelle börjar pá hunddagis (2010.)/ Kifli kutyaoviba megy (2011. Manó Könyvek)
Oldalszám: 28
Ára: 1690

2011. április 18., hétfő

Az Év kiadója

hétfő, április 18, 2011 0 Hozzászólás
A XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, idén 11. alkalommal adta át a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az Év kiadója díjat, amit tavaly is én idén is a Magvető Kiadó kapott meg.
A második helyezett a Kossuth Kiadó, a harmadik pedig a Kalligram Könyv- és Lapkiadó lett.

2011. április 17., vasárnap

Iván Kati: Szerelem@szerelem.hu

vasárnap, április 17, 2011 0 Hozzászólás
Sose értettem igazán, hogy egy magyar írónak aki romantikus történeteket ír, miért kell a könyveinek valami egzotikus szigeten játszódnia, a szereplőit meg Joe-nak és Pamela-nak hívni? Gondolom úgy érzik, hogy az "álomvilág" jobban eladható.
Iván Kati a Szerelem@szerelem.hu- Chat-csaták c. regényével erre cáfolt rá. A mi valós életünkből, a számunkra ismerős helyszínek beleszövésével is lehet igazán jó kis történetet összehozni. Iván Katinak sikerült. Őszintén szólva jobban, mint számítottam rá.

A fülszövege azonnal megfogott és kíváncsivá tett, hisz a net olyan szinten belopódzott a társadalom mindennapjaiban, hogy a netes társkereső oldalaknak se szeri se száma, vagyis igény van rájuk. Hódítanak az ilyen oldalak, hódít a chat. Nem olyan rég láttam egy riportot, amiben tizenéveseket szólítottak meg és a téma pont az volt, miért népszerűbb neten keresztül ismerkedni a másik nemmel, mint személyesen.
Egyrészt egyfajta anonimitást élveznek a válaszok szerint. Azt árulnak el magukról, amit akarnak, vagy épp olyannak adják ki magukat, amilyennek akarják. De ami a legérdekesebb volt az, hogy mikor személyesen találkoznak, nincsenek zavarban eltöltött pillanatok, amikor nem tudják mit is mondjanak a másiknak, hisz már ismerik egymást, tudnak miről beszélni. Mint egyfajta próbakörök a chatelések, megismerik a másikat, le tudják szűrni, hogy szimpatikusak-e egymásnak, nem pedig zokogva jönnek haza a randiról.

A Szerelem@szerelem.hu a társkereső oldalakat a maga módján irónikusan jellemzi. Mindenki szexi, szép, művelt, okos, de találkozni nem nagyon akarnak a másikkal. Inkább csak az lenne a titok, hogy beszélgetni akarnának az emberek, nem is igazán ismerkedni? Vagy ennyire a nagy átlag nem elégedett a külsejével, nem meri felvállalni?

Csaba és Zsófi a 30-as éveikben járnak, 5 hónapja vannak együtt. Egy véletlen folytán Csaba lebukik, hogy egy társkereső oldalon egy dögös vörössel ismerkedik. Zsófi azonnal faképnél hagyja őt. De persze ez csak a történet kezdete.
Zsófi szomorkodik, próbál túl lenni a férfin, de sikerül-e neki?

Csaba pedig tovább vadászik, megtalálja-e azt a nőt, akit keres?
Egyáltalán mi lesz velük?


Zsófi egy nagyon bájos, aranyos könyvtárosnő, a 30-as évei elején. Nem szexbomba, teljesen átlagos és pont emiatt lesz szerethető.
Csaba viszont egy önző fafej, aki nem látja a fától az erdőt.

Könnyed, olvasmányos történet, kiszámítható teljesen a vége, nincsenek benne nem várt fordulatok. Egyszerű, aranyos, tudod, hogy mi lesz a vége, de élvezed az oda vezető út olvasását.
Nagyon jól, nagy lendülettel indult, de a közepe felé egy kicsit már idegesített a szereplők tipródása. Nyilván, egyikőjüknek se volt jó az állapotuk és nem értettem, miért nem nyitnak a másik felé. Ha én valakit szeretek és esetleg ott is hagyom, eltelhet 1-2 nap, de tuti nem fogom tudni megállni, hogy ne beszéljük már meg a helyzetet higgadtan. Ha szeretem. ... Szóval a közepe után kicsit már idegesítő volt ez a huzavona.
Néha túl sziruposnak is tartottam, amolyan tündi-bündinek, de összességében kellemes olvasmány volt. Egyszerű, amolyan strandolós, kellemes iróniával. Aki így ismerkedik vagy tervezi, azok szerintem ne hagyják ki. ;o)


Megjelenés: Szerelem@szerelem.hu- Chat-csaták (2009. Atlantic Press Kiadó)
Oldalszám: 248
Ára: 2780

2011. április 15., péntek

Juliette Benzoni: Marianne II.

péntek, április 15, 2011 0 Hozzászólás
Ha nem olvastad a sorozat első részét, akkor SPOILERt találhatsz az alábbi bejegyzésben!

Benzoni, Marianne sorozatának köteteit megszakítások nélkül, egymás után jó olvasni, ugyanis a kötetek között nem telik el idő. Ahol abbahagyja az egyik kötetet, ott folytatja a másikat.

Jelen esetben a Napóleon szerencsecsillaga ott ér véget, hogy Marianne-t ünnepelni kezdik a színpadon és az ünneplő tömeg között rémülten fedezi fel a férjét. Ráadásul Napóleon és Mária Lujza esküvője is vészesen közeledik. Marianne-t féltékenység mardossa, erre csak még jobban rásegít, hogy Napóleon kedvesen, nagy hévvel fogadja Mária Lujza megérkezését.
A fiatal nő olyan váratlan hírt kap, ami miatt el kell hagynia Párizst és feleségül mennie a titokzatos toszkán herceghez. A férfit, hű szolgálóin kívül még soha senki se látta, állítólag szörnyű betegségben szenved, ami elcsúfítja a külsejét.
A birtokon átok ül, valaki szelleme kísért, a fiatal nő nagyon gyorsan, szinte visszamenekül Párizsba az esküvő után.
A második rész ezzel ér véget.

A történet mintha 2 részre lenne osztva.
Az egyikben Napóleon és Mária Lujza esküvőjére készülnek a franciák. Megtudhatjuk, hogy a nép nem túlzott lelkesedéssel várta az új feleséget, Josephine-t őrizték szívük mélyén. Napóleon viszont nagy szenvedéllyel fordult Mária Lujza felé.
Amire még felhívja a történet a figyelmet, hogy igazán nem is lehet tudni, kinek az ereiben csörgedezik nemesi vér, hisz maga Napóleon is szinte bölcsődét nyithatott volna a törvénytelen gyermekeinek.
A második rész a toszkán hercegről szól inkább. Nagyon rejtélyes a kiléte, sejtelmem sincs ki lehet, miért nem mutatja magát, mi lehet a titka. Mindenesetre a folytatásokban biztos kiderül a kiléte. ;o)

Ugyanúgy olvasmányos, fordulatos, mint az első rész. Inkább átmeneti kötetnek tartanám, mert érezni lehet, hogy a harmadik részben nagy változások lesznek, amiket ebben a részben vezetett elő az írónő. ;o)


Megjelenés: Marianne et I'inconnu de Toscane/ Marianne II.- Az ismeretlen toszkánai (2005. Geopen Könyvkiadó)
Oldalszám: 469
Ára: 2490

2011. április 14., csütörtök

Lilian H. AgiVega: Második Atlantisz

csütörtök, április 14, 2011 0 Hozzászólás
Lilian H. AgiVegaról (írói álnév) tudni lehet, hogy évek óta fanfiction íróként olvashatóak a történetei a neten. A fanfiction az a műfaj, amikor a rajongók tovább írnak egy már meglevő műt a saját képzeletük szerint. Így pl. botlottam már bele a Twilight folytatásába Rosalie szemszögéből is.
AgiVeganak ez a könyv egy nagy váltás lehetett. Saját történet, saját kitalált karakterek. Ráadásul azt is meg kell említeni, hogy az írónő képeket is készít, rajzol ill. fényképez és nem mellesleg "hazai".

Először a könyvről Nima bejegyzésében olvastam. Felkeltette az érdeklődésemet és bár kicsit szkeptikus vagyok az "új" magyar ifjúsági regények íróival szemben, erre a regényre igazán kíváncsi lettem.

Elég kritikusan kezdtem neki az olvasásának. Rá kellett hangolódnom a történetre. Sellők, tündérek szerepelnek benne, az igazi bukkanót nekem mégis az okozta, hogy a főszereplők egy része magyar volt. Ezt az elején kicsit megemészthetetlen találtam, át kellett rá állnom, az elején hátráltatott az olvasásban. Aztán úgy a 250. oldal körül azt vettem észre, hogy már nem is figyelek arra, hogy magyarok, nem zavart egyáltalán. Szükség van ilyen történetre is itthon és miért is ne? Nyilván először a külföldi olvasóknak is fura, ha a saját országukban játszódó fantasyt olvasnak.

A történelmi hátteret nagyon érdekesnek tartom. Atlantiszról nem hiszem, hogy sokat kéne írnom. Arról a szigetről van szó, ami állítólag elsüllyedt, bár az évek során már a létezését is megkérdőjelezték. Néha a kutatók felkiáltanak, hogy megtalálták, aztán kiderül, hogy még sem, így már nem vagyok képben az új hírekkel.

A történet Atlantisz elsüllyedésével kezdődik, amiben nagy szerepük volt a tündéreknek. Az atlantisziak egy fejlettebb emberi kultúra volt. Míg ők már űrhajókkal közlekedtek, addig Európában kőbaltás emberek rohangáltak. Tudtak varázsolni és a tündéreket rabszolgasorsban tartották. Ahogy erre számítani lehetett, a tünde rabszolgák fellázadtak és elpusztították Atlantiszt. Az atlantisziak egy varázslat miatt sellőkké alakultak át, így tudták túlélni a katasztrófát.
Eltelt 10 ezer év. A sellők szépen éldegélnek, a múltjukról már semmit se tudnak. Az egyik szereplőnk a sellő herceg Azaész, amolyan macsó rosszfiú.
A másik szálon a tündérek életéről olvashatunk, akik Írországban az emberek között élnek és a mai napig nem felejtettek. Az itteni szereplőnk Aengus, aki amolyan lázadó trónörökös-féleség.

Van egy harmadik szálunk. Lilla az édesapjával, Lantos Aladárral és a szerelmével, Ricsivel Írországba utazik. Ez a lány érettségi ajándéka az édesapjától. A szerelméről Ricsiről pedig tudni kell, hogy piszok gazdag és piszok beképzelt.

Na, egy napon ájult fiút találnak a parton, aki magához térve sellőkről beszél, aztán még a tündérek is feltűnnek a színen. A helyzet bonyolódik, gyilkosság történik a tündérek között, az atlantisziakat gyanúsítják, háború kezdődik.
És természetesen a szerelmi szál se maradhat ki egy ifjúsági regényből. ;o)

Azt kell írnom, nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz a történet és bizony valahol büszke vagyok, hogy hazai az írónő, ugyanis vetekszik szerintem a külföldi első könyves fantasy ifjúsági regények íróinak a munkájával a Második Atlantisz.
Nagyon jól kidolgozottnak tartom a történetet, nem összecsapott, de még sincsenek unalmas leírások benne. Fordulatos, néha tán túl pörgős is. Több szálon fut a cselekmény, van benne szerelmi szál, de egyáltalán nem esett túlzásba az írónő. Néha olyan Ariel-es volt a történet, csak fordított verzióban. :o)
És mivel gyilkosságok is szerepelnek a történetben, nem hagyhatom ki ezt a részét sem. Érdekes volt a megoldása, egyáltalán nem gondoltam a tettesre.
A karakterek jól kidolgozottak, de úgy érzem, hogy a nagy pörgésben igazán elvesztek, hogy milyenek is ők. Mindegyik szereplőhöz társítani lehet egy fő tulajdonságot, de számomra nem a karakterük maradt meg bennem, hanem az események. Mintha igazán az lenne a fontos, nem pedig a szereplők milyensége. Megtalálható közöttük a rossz fiú, a macsó rossz fiú (aki nem is olyan rossz), a jó kislány, a kicsit butácska kislány, a tapasztalatot sugárzó édesapa, a lázadó fiú, a törtető és így tovább.

Nem tudok róla rosszat írni. Ifjúsági regény, él a műfaj adta szabadsággal. Szórakoztató, aranyos, olvasmányos és kikapcsolt. Nagyon kíváncsi lennék a folytatásra. ;o)
,5

Megjelenés: Második Atlantisz- A tízezer éves varázs (2010. Aba Könyvkiadó- Atlantic Press Kiadó)
Oldalszám: 474
Ára: 2690
ITT a képeit tudjátok megnézni az írónőnek.
ITT pedig bele tudtok olvasni a könyvbe.
ITT pedig a könyv honlapját találhatjátok meg.
Kép forrása

2011. április 12., kedd

Jo Frost: Szuperdada 2- Amit minden szülő tudni szeretne

kedd, április 12, 2011 0 Hozzászólás
Februárban már áradoztam a Szuperdada 1 részéről, most pedig a 2. részről fogok. :o)
Egyszerűen nem tudok rosszat írni róla, belekötni a nevelési tanácsokba, mert maximálisan egyetértek Jo Frost-tal.
Egyszerre gyerekközpontú, add meg a kicsinek azt a szeretetet, odafigyelést, törődést, amire szüksége van, ugyanakkor szülőközpontú is, ne add fel az álmaidat, az egyéniségedet a gyerekeid miatt, törődj magaddal, legyen tekintélyed.
Röviden így tudnám összefoglalni a módszerét: Te vagy a szülő, te irányítasz, de a gyermekeidnek add meg azt az érzelmi töltést, amire szükségük van.

A Szuperdada 1. része inkább a totyogósokról szólt. Ez a része pedig már az ovisokról, kisiskolásokról, de persze vannak átfedések. Érdekes, hogy többnyire ugyanazok a kérdések vetődnek fel csak magasabb "szinteken", de nyilván más lehet a megoldás egy másfél évesnél, mint egy öt évesnél.

Képzeljétek magatokat egy játszótérre. Akár legyetek csak hallgatók vagy szülők.
5 gyerkőc homokozik, 5 anyuka a homokozó szélén ül és beszélget. Igazából természetesnek tartom, hogy egy idő után felvetődnek azok a problémák, amikkel a szülők küzdenek. Az egyik családban a kicsi nem hajlandó a szobájában aludni, állandóan átmegy a szülők ágyába. A másik kisgyerekkel nem mernek boltba járni, mert földhöz vágja magát. A harmadik kisgyerek verekszik, ha olyanja van. A negyedik nem hajlandó enni, szinte csak kakaón és húslevesen él. És ott az ötödik édesanya, aki arról számol be, hogy romokban a házassága.
A könyv tartalmát leginkább egy ilyen beszélgetéssel tudom szemléltetni.

Többnyire úgy vannak felépítve a részek, hogy egy-egy levélre válaszol a szuperdada, de ezeket a leveleket szinte bármelyikőnk írhatta volna. Nagy szerepet kapott a két szülő közti konfliktus is. Amikor nem értenek egyet a nevelési elvekben; amikor a másik fél nem tudja annyira kivenni a részét; amikor az egyik büntetne, a másik meg ezt feloldja és elég részletesen kitér a válás kezelésére is.
Inkább, mint már említettem, az óvodás és a kisiskolás korosztálynak szól, de pl. az alvásnál nagy hasznát tudtam volna venni a leírtaknak, amikor megszületett Gyerkőc. Szóval bátran hamarabb is el lehet olvasni.

Írtam az első résznél is, hogy
"Nem könyvből nevelünk, de ez nem zárja ki, hogy ne olvassunk gyerekneveléssel foglalkozó könyveket, főleg, ha vannak problémák. Szülőként sokszor elfogultak vagyunk, nem látjuk át hol a baj. Ezek a könyvek rá tudnak mutatni, ha már mindent megpróbáltál, hogy mit tehetsz még, hátha.
Bátran olvassatok ilyen könyveket. Ez nem jelenti azt, hogy olyan módszert alkalmazzatok, ami a ti értékrendszeretekkel nem egyezik, de rávilágíthatnak a problémákra, ötleteket tudnak adni, amiket aztán alkalmazhattok."
ezt ugyanígy gondolom most is.

Ha az alábbi problémák közül csak 1 is vonatkozik rátok, már van értelme elolvasnotok:
- Napirend problémák, amikor minden szétcsúszik
- Ha a pároddal nem tudtok közös nevezőre jutni. Te szigorúbb lennél, ő engedékenyebb. Ha te fegyelmeznél, ő meg azonnal feloldja a büntetést.
- Ha a gyerek irányít és nem a szülő.
- Ha nem hajlandó enni, leülni az asztalhoz és ott étkezni.
- Alvásproblémák. Nem hajlandó a szobájában aludni vagy este átmegy közétek, nem hajlandó elaludni, nem tud egyedül elaludni, húzza az időt, stb.
- Nem lehet vele kimozdulni otthonról. Földhöz vágja magát a boltban, hisztizik az utcán, verekszik, nem akar felöltözni, irigy, stb.
- Költözés, válás, halál, kis testvér érkezése.
Igazán ezeket a témaköröket érinti.

Szóba kerül a szoptatás, a szobatisztaság és az éjszakai alvás is nagyon kiemelt téma, amit tényleg jó elolvasni, akár a kicsi érkezése előtt is. És a komiszlépcső, a büntetés se marad ki. Hogyan büntess, hogyan érd el, hogy a kicsi megértse, hogy amit csinált az nem volt jó és ne forduljon elő többször.
Én nagyon ajánlom minden leendő szülőnek és kisgyerekesnek. Az biztos, hogy évek múlva is elő fog még kerülni ez a könyv a polcunkról. ;o)

Megjelenés: Ask Supernanny, What Every Parent Wants to Know (2006.)/Szuperdada 2- Amit minden szülő tudni szeretne (2011. Park Kiadó)
Oldalszám: 351
Ára: 3500

2011. április 9., szombat

Jennifer Weiner: Jó az ágyban

szombat, április 09, 2011 8 Hozzászólás
Ha ránéztek a borítóra, elolvassátok a címet, mit szűrtök le belőle? Nagy eséllyel azt, hogy humoros szingliregény lesz. Aztán megfordítjátok, elolvassátok a fülszöveget és nyugtázzátok magatokban, hogy jól tippeltetek, bár hab a tortán, hogy végre a főszereplő egy átlagos, duci nő.
Nagyon kíváncsi voltam a történetre, aztán mikor olvastam Mónika véleményét, hogy gondolatokat is ébreszt, még jobban kíváncsibb lettem rá.

A történetet 2 részre tudnám igazán osztani.
Az egyik fele tényleg szingliregény. A duci Cannie szakít a barátjával, aztán egy napon azon kapja magát, hogy a férfi írt róla egy cikket az egyik újságban, amiben leducizza őt. A 28 éves nő először haragra gerjed, majd ami a legfurább volt, mégis kész lenne megbocsátani annak a férfinak, aki a sárba próbálta tiporni őt. Vár rá, sír utána, belekezd egy újabb orvosi felügyelettel működő fogyókúrás programba. Aztán minden a feje tetejére áll.
Cannie élete összekuszálódik, barátságot köt egy sztárral, nagy hírt közölnek vele, felpörögnek az események. Hirtelen már nem is a szinglisége van a középpontban.

Aztán jön a "sokk", amolyan bőgősebb olvasás. A mosoly lefagyott az arcomról és már csak az anyai érzéseim diktáltak mindent.


Canniet nagyon könnyű megkedvelni, viszont egyszerűen nem értettem miért sír Bruce után. Ugyanis a férfi egy nagy fajankó. Már magában milyen gerinctelen dolog, hogy egy újságban teregeti ki a magánéletüket, meg se kérdezve erről a nőt. Lábtörlőnek használja, őt hibáztatja, ahelyett, hogy egy kicsit magába nézne.

A történet nagyon jól kitér arra, hogy a ducik hogyan élik meg a duciságukat, mikre képesek, csak hogy lefogyjanak. Hogyan éli meg ezt a partner és felvetődik a kérdés, hogy igazán köze van-e a boldogsághoz a súlynak?

Aranyos, kellemes, könnyed olvasmány, a vége felé már "velősebb". Tökéletes kikapcsolódás, ha valaki épp erre a műfaj nyújtotta kikapcsolódásra vágyik, úgyhogy köszönöm Mónika, hogy kölcsön adtad. ;o)
Ez az írónő első regénye amúgy, de olvashatjuk tőle magyarul az Egy cipőbent és a Kismamák a pácbant is.


Megjelenés: Good in bed (2001.)/ Jó az ágyban- Nagydarab nőt szeretni (2009. Kelly Kiadó)
Oldalszám: 382
Ára: 2980
Az írónő oldala ITT.

2011. április 7., csütörtök

Suzanne Collins: Az éhezők viadala

csütörtök, április 07, 2011 11 Hozzászólás
Először az Olvasokkk blogban olvastam a regényről, de mivel akkor fejeztem be (vagy épp olvastam? Már nem is tudom.) Takami Kósun Battle Royale c. regényét és annyi lejött nekem a bejegyzésből, hogy a téma hasonló, nem nagyon éreztem késztetést, hogy elolvassam. Majd megjelent a trilógia második része, olvashattam az áradozásokat és egyre kíváncsibb lettem.

Nem tudok elvonatkoztatni a 2 regény összehasonlításától, de azt ki kell emelni, hogy bár a téma hasonló, másképp van levezetve a 2 történet.
A Battle Royale 1999-ben jelent meg, itthon 2006-ban. Egy távol-keleti országban játszódik alternatív közeljövőben, ahol bizonyos időközönként arra kényszerítenek fiatalokat, hogy vívjanak meg egymással életre-halálra. Egy 42 fős középiskolai osztályt választanak ki a következő "játékra". Mindegyikőjük kap egy fegyvert, de csak egy maradhat életben, a győztes. Megkezdődik a véres harc, igazán brutálisan és sokkolóan.
Takami Kósun regénye hideg, személytelen és nagyon véres. Film is készült belőle, 2000-ben.
Ezzel szemben Az éhezők viadala egy trilógia első része, ami 2008-ban jelent meg, magyarul pedig 1 évre rá. Angolul már olvasható mind a 3 kötet, ha miden igaz, őszre várható magyarul a befejező rész. És a film forgatása is elkezdődött. A női főszerepet a 20 éves Jennifer Lawrence fogja játszani, aki Winter's Bone sztárja.
Ez a történet szintén egy alternatív jövőben játszódik, Észak-Amerika romjain. A Panem 12 körzetre van osztva. Minden évben, minden körzetből kiválasztanak egy 12-18 év közötti fiút és lányt, akik az Arénában életre-halálra megküzdenek egymással, miközben a Panem lakói élőben láthatják a viadalt. És természetesen, itt is csak egy maradhat életben.

A 16 éves Katniss az édesanyjával és a 12 éves húgával él együtt, miután az édesapja meghalt. Az idei évben a kiválasztott a húga lenne, de a lány önként jelentkezik a viadalra, hogy megvédje őt. A fiú kiválasztott pedig Peeta, akivel eddig a lány nem nagyon beszélt, bár a gyermekkorából van egy emléke vele kapcsolatosan.
Elindulnak az arénába, megtörténik a felkészítés, majd elkezdődik a harc. Egyáltalán nem véres és sokkoló, Katniss meséli el saját szemszögéből a történeteket. De aztán történik egy csavar a történetben, és a 2 fiatal összefog. Ki lesz a győztes? És ráadásul egy szerelem árnyéka is vetül a viadalra, ami még bonyolultabbá tesz mindent.

Jóval emberibb ez a történet, mint a Battle Royale, jobban is tetszett. Egyszerűen letehetetlen, szívem szerint megállás nélkül olvastam volna végig. Lebilincselő, izgalmas, fordulatos. Igaz, néha Katnisst szívem szerint megráztam volna, "Térj már észhez, ne légy hülye!".
A kedvencem Peeta lett. Az egyik legjobb férfi karakter akivel az utóbbi időben találkoztam a regényekben. Nagyon-nagyon megkedveltem őt, nagyon szeretni való, odáig vagyok érte.

Úgy érzem, egy fantasztikus trilógia első részét olvashattam. Futótűz c.-mel tavaly jelent meg a 2. rész, Mockingjay pedig őszre várható, ha minden igaz.



Kihagyhatatlan, olvassátok el, szenzációs, csak jót tudok róla írni. Minden egyes sorát élveztem, sose kalandozott el a figyelmem, maximálisan lekötött. Nagyon jól fel van építve a világkép, ki van dolgozva az egész történet. Nincsenek benne unalmas leírások oldalakon keresztül. Szenzációs úgy, ahogy van. Kedvenc született! :o)



Megjelenés: The Hunger Games (2008.)/ Az éhezők viadala ( 2009. Agave Könyvek)
Oldalszám: 299
Ára: 2680
Az írónő oldala ITT.