2011. május 20., péntek

Juliette Benzoni: Marianne IV.

Ha nem olvastad a harmadik részt, SPOILERt találhatsz az alábbi bejegyzésben!

Benzoni főszereplőit könnyű megkedvelni. Így, hogy már 2000 oldalon keresztül követtem eddig nyomon Marianne életét, olyan, mintha egy szappanoperát néznék a TV-ben. És, mint ahogy a sorozatoknál is lenni szokott, a könyvben is megvan a kicsit mélypontnak érzett kötet, számomra ez volt ez eddig.
Igazán nem is értem, hogy az írónő miért vette bele ezeket a történéseket a történetébe, mi a célja volt vele. Valahogy olyan volt, mintha csak azért íródott volna meg, hogy legyen egy kötet, amiben részletesen be lehet mutatni a korai Firenzét, Velencét, Görögországot és egy kis szeletet Törökországból.

A Négy tenger vándora ott ért véget, hogy Napóleon megbízza egy feladattal Marianne-t, ami miatt Törökországba kell utaznia. Útjának az első állomása Észak-Olaszország, ahol megrázó események történnek vele. Egy pillanatig úgy érzi, hogy emiatt elveszíti a szerelmét, majd amikor a sors úgy hozza, hogy mégis mindent helyre tudnának hozni, Marianne nem a férfit választja, hanem a küldetését és emiatt eltávolodnak egymástól.
Marianne élete továbbra is nagyon kalandos, szinte hihetetlennek tartom, hogy mindezek 1 emberrel történnek meg.
Eljut-e Törökországba?
Ha igen hogyan?
Mi történik vele az út során?
Erről szól igazán ez a kötet.


Kicsit úgy érzem, mintha túl lenne bonyolítva a történet. Marianne is nagyon megváltozott. Visszaél a szépségével, ebben a kötetben nem nagyon értettem a tetteit. Nekem túl kihívó volt, kicsit olyan szirénes. Kétszer is úgy éreztem, hogy csalódtam benne, túlságosan is csak magával foglalkozik.
Ami pedig a szerelmét illeti, szintén nagy változások következtek be a jellemében. Az elfojtott agresszió ugyanúgy megvan benne, mint Napóleonban és ez számomra elég kiábrándító volt.

Egyszerűen nem értem, hogy ebben a kötetben történtekből mi fog kikerekedni a következő részekben, mire volt jó ez az 500 oldalas "bevezetés"?
A harmadik részben éreztem úgy, hogy váratlan fordulat következett be, számítottam arra, hogy ebben a részben emiatt minden pozitív lesz, most pedig úgy érzem, mintha a váratlan érzelmi fordulatoknak nem is lett volna jelentősége, mert nem történt előrébb jutás.
És a toszkán titokzatos férj se kapott közvetlenül szerepet ebben a kötetben.
Ezek után kíváncsi vagyok, hogy mi fog történni az 5. részben, az utolsó előttiben. Meddig fogja csavarni az írónő a történteket?


Megjelenés: Marianne, Toi, Marianne/ Marianne IV.- Válaszúton (2005. Geopen Könyvkiadó)
Oldalszám: 525
Ára: 2490

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése