2012. április 29., vasárnap

Barangolás 1.

Mi is az a Barangolás?: a Könyves blogok oldalon Zsanó ötlete nyomán jött létre ez a rovat és csatlakoztam hozzá én is. A lényege az, hogy az olvasott valós vagy képzeletbeli helyszíneket mutatnak be a bloggerek egy-egy bejegyzésben. Én annyival egészíteném ki, hogy igyekszem majd mindig az abban a hónapban olvasott, egyik könyv helyszínéről "beszámolni" nektek.

Sokat gondolkodtam azon, miről szóljon a rovat első bejegyzése. Nem volt könnyű olyan helyet kiválasztanom az ebben a hónapban olvasott könyvek közül, aminek a helyszínét különlegesnek tartanám és érdemesnek arra, hogy egy külön bejegyzésben felhívjam rá a figyelmeteket. Aztán addig-addig kattogott az agyam, amíg egyszer csak beugrott a Lélegzethinta helyszíne, Gorlovka. Már majdnem elvetettem az egészet, hisz egy munkatárborról nem olyan könnyű írni, de azért a kíváncsiság csak hajtott, gondoltam nézzünk körül a neten, mit találok róla. És itt ért a döbbenet: szinte semmit.
Gorlovka tényleg létezett, létezik a mai napig, tényleg munkatábor volt a 40-es években a területén, de egyszerűen alig lehet erről információt találni. Ezt furcsának is tartom, mert ma már a neten arról is lehet olvasni, ha X celebnek pattanás nő az orrán, de erről mégis alig találtam valamit. Így nem tudok sok mindenre hagyatkozni, szerintem átnéztem az összes magyar nyelvű oldalt ami érinti, belekukkantottam angolba is, de még oroszba is, pedig abból egy kukkot se értettem, de hátha.

Kép forrása
Gorlovka Ukrajnában található és bányaváros. Fogalmam sincs, hogy a böngészgetés során hol olvastam (sajnos a forrást elfelejtettem elmenteni), de állítólag a bányájukat hadifoglyok építették ki és bizony nagyon-nagyon sokan lelték a halálukat ott.
Szomorúnak tartom, hogyha koncentrációs táborokról, munkatáborokról van szó, akkor az embereknek szinte csak a német táborok jutnak eszükbe, holott világszerte voltak táborok szörnyű körülményekkel, az éheztetés, erőszak, brutalitás mindenhol szinte mindennapi volt. Nem csak német fennhatóság alatt levő táborokban haltak meg nagyon sokan sajnos.

Maguk a gulágok az 1930-as években jöttek létre és a foglyok halálozási aránya átlagosan 80% volt. Szerettem volna képeket, több információt keresni nektek erről, de egyszerűen nem találtam. Több helyen említik Gorlovkát, de kutyafuttában. Tán a legtöbb információt erről az oldalról kaptam. Itt olvastam, hogy a halottainak majdnem a fele magyar volt.
Próbáltam hadifoglyok élményei után is nézni, hátha találok egy olyat, amit pont Gorlovkáról szól, de nem jártam sikerrel. Viszont ezen az oldalon többet lehet olvasni a munkatáborokról és tán ez az élmény Gorlovkánál is nagyon helytálló lehetne:
Kép forrása
 „Megjártam a Don-kanyar poklát, 1944. november 4-én estem szovjet fogságba. Bevagoníroztak, 70 főt egy vagonba és elindultunk Kirovba. Az 52 napos út borzalmas volt. Fél szelet szárított kenyér és némi szárított hal volt az adag. Enni hol kaptunk, hol nem. A szomjúság miatt sokan a deres vasat nyalták, amitől hasmenést kaptak és belehaltak. Tele lettünk tetvekkel. Kézzel söpörtük össze őket és szórtuk ki a vizelőnyíláson.  Ha megállt a vonat, megjelent egy őr és megkérdezte van-e halott. Ha 2-3 ember volt, azt felelte: ez kevés! Ha többet mondtunk, akkor felugrott a vagonba és ellenőrizte. Ha a szám nem stimmelt, összevert bennünket. A közel 3500 emberből csak 1200 szállt le a szerelvényről Kirovban.” (Bedi Gyula – Devecser, HH 1992/2.)
forrás:  http://ww2.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=109:gulagok-amerikai-angol-es-francia-fogoly-es-munkataborok-tulelk-vallomasai&catid=29:taborok&Itemid=26

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése