2012. május 7., hétfő

Mary E. Pearson: Az imádott Jenna Fox

Eredeti címe: The Adoration of Jenna Fox (2008.)
Magyar megjelenés: Ciceró Könyvstúdió (2011.)
Oldalszám: 350
Ára: 2990
Forrás: könyvtár

Kiknek ajánlom?: szerintem akármennyire is
felvet egy komolyabb témát, ez a történet
megmaradt ifjúsági regénynek, így inkább a
fiatalságnak ajánlanám. (Hű, most öregnek
érzem magamat, de értitek. Tizenéveseknek,
fiatal felnőtteknek, meg persze azoknak
akiket érdekel, lebeszélni senkit se fogok róla.)
Hogy milyen történetre számítottam amikor kézbe vettem a könyvet? Igazából semmi extrára. Egy egyszerű ifjúsági történetet képzeltem el, balesetből felépülő tizenéves lánnyal, aki nem emlékszik a baleset körülményeire és mások se hajlandóak vele erről beszélni. Nyilván az egész mögött egy titok lappang, amire aztán a lány rá akar jönni, ezért nyomozni kezd és persze így vagy úgy, de egy könnyedebb kis szerelmi szállnak is bele kell fűződnie az egészbe. Erre számítottam. ... És lényegében el is találtam. ☺

A molyon olvastam az értékeléseknél, hogy a jövőben játszódik, így már képben voltam ilyen téren előre is, viszont ezt annyira nem lehetett érezni az olvasása során. Nem tudnám megmondani, hogy mégis milyen évszámot mutatott a naptár és valahogy nem is lehetett érezni az egészet. Persze mivel az egész egy orvosi technikai fejlődés köré íródott, így érezni lehet, hogy nem épp 2012-ben játszódik, de valahogy a jövő megmaradt betűnek, értelmet nem nagyon nyert.

Jenna Fox 17 éves, másfél évig kómában volt egy baleset miatt, majd amikor magához tér, szembesülnie kell azzal, hogy az egész élete fenekestül felfordult.
Nem emlékszik a múltjára, a szüleivel elköltöztek egy teljesen új helyre, nem ehet rendes ételt, valahogy semmi se stimmel.
Aztán elkezd iskolába járni (a szerelem se kerüli el) és teljesen véletlenül megtudja, hogy mi van a háttérben. Ez pedig bárkit sokkolna. ...

Hogy végülis tetszett avagy sem? Nem tartom rossznak, de annyira elájulva se vagyok tőle, amolyan 1X elolvashatós történet. Kikapcsolt, élveztem az olvasását ameddig tartott, de ugyanolyan gyorsan el is fogom felejteni, mint ahogy végezni lehet vele. Amíg tartott, addig elgondolkodtatott, hogy én vajon mit tettem volna Jenna szüleinek a helyében, de nem sikerült annyira megfognia, hogy sokáig ezen kattogjon az agyam.
Viszont van valami, ami kicsit zavar. Olvasni lehetett, hogy Jenna ilyen-olyan tökéletes, de valahogy ezt se lehetett érezni. Ha külön erre nem hívja fel a figyelmet a szereplő, nekem meg se fordult volna a fejemben, hogy bárki is annyira tökéletesnek tartaná őt.
"Tudod, a szüleid sose gondolták rólad, hogy tökéletes vagy. Te vagy az, aki annak hitte magát."
Igazából, kicsit azért jobbra számítottam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése