Follow Us @nikikonyvesem

2015. október 28., szerda

Ava Dellaira: Kedves halottak!

szerda, október 28, 2015 0 Hozzászólás
Eredeti címe: Love Letters to the Dead (2014.)
Kiadta: Cicero (2015.)
Oldalszám: 270
Forrás: kiadó
Értékelésem:
Aki már veszített el váratlanul hozzá nagyon közel álló szerettét az tudja, hogy a ki nem mondott szavak mennyire tudnak fájni. Nem csak azok, melyeket mi nem mondtunk ki, hanem azok is, melyeket nem hallhattunk.

Laurel a fülszöveg elolvasása közben belopta magát a szívembe. Egy fiatal lány, aki elveszítette a nővérét, nem tudja feldolgozni a hirtelen halálát, majd egy irodalom dolgozatnak köszönhetően elkezdi papírra vetni a gondolatait, a vele történteket. Ami egy kis plusz dolog a történetben, hogy ezek a levelek nem a nővérének, Maynek szólnak, hanem tragikus halált halt zenészeknek, színészeknek, hírességeknek. Mindegyikben megtalál valamit önmagából, mindenki ad neki valamit és így elindul egy olyan úton mely ahhoz vezet, hogy fel tudja dolgozni a vele történteket és elfogadni szeretett nővére halálát. ...

Most így hirtelen nem is tudom hol kezdjem a történet mesélését. Tán ott, hogy volt egy család. Apuka, anyuka, az idősebb lányuk és a 2-3 évvel fiatalabb másik lányuk. A legidősebb lány volt a család csillaga, aki a jelenlétével próbálta összetartani azt, ami széthullóban volt már, de végül veszített. A szülők elváltak, a gyerekek pedig ingázni kezdtek a két otthon között. Tán lehetne mindennek ez az induló alapja, a földrengés, ami elindítja a lavinát, de jobban belegondolva a problémák jóval mélyebben gyökereznek. May gyerekkorában, az állandó megfelelési vágyának, hogy összetartsa a családját. Ez vezetett tán a halálához.
May mindenhol hamar a figyelem középpontjába tudott kerülni. Fiatal, szép, okos volt, csillogó. De aztán jött egy idősebb fiú és elindult a lejtőn lefelé, majd pedig bekövetkezett az, aminek nem kellett volna.
Az édesanya elmenekült a családjától, így Laurel és az édesapja egyedül maradtak a bánatukkal. A lány elkezdte a középiskolát, barátokra tett szert, sőt, szerelmes lett, az emlékek pedig elkezdtek feltörni. ...

Bár Laurel nagyon szimpatikus volt a fülszöveget olvasva, a történetben elmélyülve már elég közömbös lettem vele szemben, de ugyanezt tapasztaltam az összes karakterrel szemben is. Egyszerűen egyik se fogott meg, nőtt közel a szívemhez. Persze maga a történtek felkavartak, tudni akartam az igazságot, de valahogy a történet stílusa annyira .... nem is tudom kellőképpen megfogalmazni .... olyan távolságtartó, rideg, olyan semmilyen, ami gátolta bennem azt, hogy igazán élvezni tudjam a Kedves halottak!-at. Pedig annyira szerettem volna ha kedvenc születik belőle, de nem így lett.

Szerettem olvasni, kellemes, megható olvasmány volt, de néhol mégis el tudott juttatni arra a pontra, amikor már untam. Olvastam a leveleket, de nem kaptam semmilyen fontos információt. Titkok tudója akartam lenni, de ezek a titkok olyan lassan bontakoztak ki, hogy emiatt néhol unatkoztam. És hogy végül az történt-e, amire számítottam? Nos nem. Mást sejtettem, másra tippeltem volna. Ennek ellenére még se döbbentem meg, valahol mélyen tán felkészültem erre a verzióra is a történtek terén, csak tán szerettem volna a tudatom mélyén elfojtani, hogy ne, ne ez történjen a szereplőkkel, mert az ilyet nagyon nem szeretem. :o(

Összességében kellemes olvasmány a könyv, melyet csak ajánlani tudok mindenki figyelmébe, de nem vagyok maximálisan elégedett. Látom benne a szépséget, a szép, felkavaró gondolatokat, de én mégis többre számítottam vagy csak túlságosan imádni szerettem volna.

2015. október 27., kedd

Leg-leg-leg (24.)- 10 könyv, melyeket félbehagytam

kedd, október 27, 2015 1 Hozzászólás
Mi is az a Leg-leg-leg?: a kitalálója The Broke and the Bookish blog, a lényege pedig az, hogy minden Kedden, megadott kritérium szerint egy Top10-es listát kell összeállítani. Majd a közzé tett bejegyzésedet linkelni az ötletet adó blog aktuális bejegyzéséhez. 

10 könyv, melyeket félbehagytam.

Nagyon ritkán hagyok félbe könyvet, mert imádom magamat kínozni. :oP (Na persze, tök egyszerűen csak nem vagyok normális és szakítanom kéne ezzel a "ha már elkezdtem egy könyvet, akkor tessék is befejezni!" hülye szokással.) Így csak 4 ilyen könyv jutott eszembe most:

2015. október 26., hétfő

Liebster Blog Award

hétfő, október 26, 2015 4 Hozzászólás
Díjat kaptam Beától és Zsófitól, az Egy könyvfüggő vallomásai blogtól és Shanaratól, amit még egyszer köszönök. :o)

A díjról néhány fontosabb információ: 

A kezdeményezés Németországból indult, amelyet bloggerek adják egymásnak. Leginkább azt szeretnék vele elérni, hogy az olvasók jobban megismerjék a bloggert, illetve megtudják azt is, hogy ő kiket olvas, és kiket ajánl olvasásra. Éppen ezért van egy marketing háttere is, hiszen a blogger tovább is adja a díjat, nemcsak megkapja.
A liebster szó jelentése egyébként kellemes, értékes, legkedvesebb, amely utal arra, hogy az odaítélő szívesen jár vissza az adott blogra, és éppen ezért is ajánlja. Fontos megemlíteni azt is, hogy a lánclevelekhez hasonló módon terjed, és a jelölés során nincsen semmilyen tartalmi megkötés. Nemcsak könyves, filmes blogok kaphatják meg, hanem ugyanúgy oda lehet ítélni egy kismama blognak, vagy akár egy gasztroblognak. A jelölésekkel is elárulja egy blogger magáról, hogy melyek azok a területek, amelyekről szívesen olvas. A Liebster Blog Award-ot egyébként nem kötelező továbbadni, de felesleges megszakítani a láncot, hiszen ez mindenkinek elismerést jelent, és ha valami tetszik, akkor dicsérjük meg nyugodtan. Díjat adni pedig szép gesztus.  

A díj kötelezettséggel jár, amelynek itt vannak a szabályai. Fontos, hogy a szabályok változhatnak, és maguk a bloggerek is alakítanak rajta: 

- Írd meg, hogy kitől kaptad a díjat, linkeld be a posztodba a blogját!
- Írj 10 olyan dolgot magadról, ami nem köztudott!
- Válaszolj a jelölő személy által feltett kérdésekre!
- Nevezd meg az új jelölteket és tegyél fel tíz kérdést nekik!
- Értesítsd a blogokat arról, hogy díjat kaptak tőled!

Mivel 3X kaptam meg a díjat, így 3X10 dolog, amit tán eddig nem tudtatok rólam. ;o)

  1. utálom a pókokat
  2. nem tudok úszni
  3. nem tudok palacsintát sütni
  4. szeretem a pacalt
  5. nagyon szeretem a tejfölös ételeket
  6. a kedvenc színem a kék
  7. egy törpe hörcsögünk van háziállat címén, akit Pihének hívnak 
  8. szőkére és vörösre melírozott hajam van
  9. szőlő volt a jelem a bölcsiben
  10. nem szeretem a tömegnyomort
  11. évvesztes vagyok
  12. oviban hajó volt a jelem
  13. kislányként tanító néni szeretem volna lenni, majd orvos
  14. fontosnak tartom a hagyományőrzést
  15. szeretem a Colat, de a Pepsit utálom
  16. kislányként a saját szórakoztatásomra "regényeket" írtam
  17. nagyon szeretem a pipere cuccokat, kisebb vagyont képes vagyok elkölteni mindenféle szépészeti szerekre
  18. rosszul vagyok a cigi szagától és a füsttől
  19. a kedvenc ünnepem a Karácsony
  20. szeretek sütni, főzni
  21. télen többnyire csak teát iszom
  22. imádom a mogyorós csokit
  23. 156 cm "magas" vagyok
  24. 35/36-os a lábam
  25. szemüveges vagyok
  26. műkörmöm van, ami jelenleg halvány rózsaszín annak ellenére, hogy nem szeretem ezt a színt
  27. irodában dolgozom
  28. a kedvenc téli gyümölcsöm a mandarin. Kiló számra meg tudok enni belőle egy ültő helyemben.
  29. nyáron születtem és leginkább ezt az évszakot is szeretem
  30. télen zokniban alszom

Forrás
 Bea és Zsófi kérdéseire a válaszaim:

  • Egy könyv elolvasása után azonnal megírod az értékelésed, vagy vársz egy-két napot, hogy kialakuljon a véleményed, letisztuljanak a dolgok? 
Csak hétvégente van időm leülni a gép elé és a bloggal foglalkozni, így napok eltelhetnek, mire meg tudom írni egy könyvről a bejegyzésemet. 
  • Olvasol-e két, esetleg több könyvet egyszerre? 
Igen, sokszor előfordult már, hogy egyszerre több könyvet is olvastam. 
  • Az első könyves kérdést nem hagyhatjuk ki. Mi volt az első (saját olvasatú) könyved? 
Az első kötelező olvasmányom, a Vuk
  • Kedvenc meséd? Könyvben és filmben is szeretnénk tudni. 
Hű, nem egyszerű kérdés. Mesét ma már csak a kisfiamnak olvasok, azok közül tán a leg-leg-leg a Boribon kötetek. Filmben ritkán szoktam nézni, de a klasszikusok a kedvenceim. Hófehérke, Hamupipőke, stb. 
  • Mi a kedvenc zenéd és zenei stílusod? 
Ritkán hallgatok zenét, így erre a kérdésre nem tudok megfelelő választ adni. Ha hallgatok, akkor pedig műfajtól függetlenül, bármi jöhet.
  • Van-e olyan családtagod, aki kifogásolja, hogy túl sok időt töltesz blogolással, olvasással? (Mert nekünk van.:)) 
Nem, nincs.
  • Van-e hozzád hasonló könyvmoly a családban? 
Nincs. A mamám volt nagy könyvmoly, de ő lassan 20 évvel ezelőtt sajnos elhunyt. 
  • Milyen filmet néztél legutóbb? Tetszett-e? 
Nem nagyon van időm filmeket nézni, így ritkaságszámba megy, ha van időm és le tudok ülni megnézni egyet és végig is tudom nézni. De tán legutóbb a Jurassic Word-öt láttam és tetszett is. 
  • Kedvenc íróid? 
Sok van. :o) Susan Elizabeth Phillips, Julia Quinn, Rachel Gibson, J. K. Rowling, stb. 
  • Van-e valami babonád? 
Nem vagyok babonás, de ettől függetlenül biztos, ami biztos, nem szeretem, ha fekete macska átszalad előttem az úton, ha kéményseprőt látok, megfogom a gombomat és a varjúk károgását se szeretem.


Forrás

Egy könyvfüggő vallomásai blog kérdéseire a válaszaim:

  • Melyik az az egy könyv, amit soha nem fogsz elfelejteni?
Harry Potter bármely kötete. Annyira szerettem és vártam az újabb megjelenéseket és persze annyiszor láttam a filmeket is, hogy kétlem, hogy valaha is elfelejteném a történetet.
  • Szoktál más könyvesblogokat olvasgatni? Ha igen, melyek a kedvenceid?
Igen, amikor az időm engedi akkor végigböngészgetem azoknak a blogoknak a bejegyzéseit, melyeket itt oldalt kilinkelve láthattok. Ők az én rendszeresen olvasott könyves blogjaim. Kedvencem pedig nincs, mindenkiét okkal kedvelem. :o)
  • Van valami sablon, ami alapján felépíted a bejegyzéseidet?
Többnyire pár sorban igyekszem leírni a bejegyzés elején, hogy miért olvastam el az adott könyvet, majd összefoglalom, hogy miről szólt, utána a véleményemet írom le.
  • Szoktál valamit gyűjtögetni/jelölgetni a könyvekben? Például idézeteket, irodalmi utalásokat, stb.
Ritkán, de előfordult, hogy idézeteket megjelölök, ha nagyon megfogtak.
  • Melyik az a három könyv, amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre?
Nehéz kérdés, mert hát minden könyvet meg lehet unni egy idő után. Tán az egyik a Biblia lenne. Na nem azért, mert annyira vallásos lennék, hanem pont azért, mert még nem olvastam és ellenék vele egy darabig. ;o) A másik 2? Jó kérdés, nem tudnék dönteni.
  • Melyik könyvvel volt a legrosszabb élményed?
A nekrofil tutira benne van a Top10-ben. :oS
  • Gondolkoztál már azon, hogy más témában blogolj, mint a könyvek világa?
Régebben vezettem kismama majd babablogot, de jelenleg nem szándékozok más műfajba belekezdeni.
  • Szerinted az olyan olvasók, akik egy nyereményjáték miatt kezdik el követni a blogodat, később be fognak még nézni?
Van rá esély, ha megkedvelik a blogot.
  • Ha egyszer törlődne a blogod az összes bejegyzéssel együtt, mit tennél?
ITT válaszoltam már erre a kérdésre. ;o)
  • Ha egy olyan embernek kéne könyvet ajánlanod, akiről nem tudsz semmit, melyik az a könyv, ami szerinted olyan jó, hogy mindenkinek tetszene, és azt ajánlanád neki? 
Nem tudnék olyasvalakinek könyvet ajánlani, akiről nem tudok semmit. Egy picike információra azért szükségem lenne, hogy ne bukjam be a dolgot. ;o) 

Forrás

Shanara kérdéseire a válaszaim:

  • Ha mélyponton vagy, akkor mivel szoktad vigasztalni magad?
Gyors segítség a mogyorós csoki. ;o) Minél nagyobb és több benne a mogyoró, annál jobb.
  • Miért kezdtél el blogolni?
Én már a Könyvesem előtt is vezettem blogot. Kezdetben ego, majd kismama, majd babablogot. Miért kezdtem el? Jó kérdés. Tán írni akartam, új emberkéket megismerni, kiadni magamból amit akartam vagy csak valami újdonságra, kalandra vágytam. 7-8 év távlatából ezt már nem olyan könnyű megfogalmazni.
  • Mit teszel, ha egy könyvvel kapcsolatban nehezen jönnek a gondolatok: félreteszed a regényt és majd később írsz róla vagy hanyagolod az egészet és inkább írsz másról?
Hanyagolom egy ideig.
  • Könyvvásárlás: webáruház vagy könyvesbolt?
Mind a kettő. Idő függő. Ha van időm, akkor könyvesbolt, de ha nincs, akkor webáruház.
  • Kacérkodsz azzal, hogy saját történetet vess papírra?
Nem. Kislányként volt egy olyan álmom is, hogy híres író leszek majd, de aztán rá kellett döbbennem, hogy én olvasó vagyok.
  • Olvasol idegen nyelven? Ha igen, akkor mennyit?
Igen, az utóbbi időben elég aktívan olvasok idegen nyelven is. Havonta lecsúszik pár ilyen történet is.
  • Egy műfaj, amiről biztosan tudod, hogy soha többet nem fogsz olyat olvasni.
Szerintem nincs ilyen műfaj, mindenevő vagyok ilyen téren. A sci-fi pl. nagyon nem az én műfajom, de ettől függetlenül nem zárkózom el előle és pár ilyen könyv is lecsúszott az évek során. ;o)
  • Sorozat vagy önálló kötet? Melyiket kedveled jobban?
Inkább az önálló kötetet.
  • Hogy viszonyulsz a magyar szerzőkhöz? Szívesen írsz a blogodon a regényeikről?
Persze, nincs problémám a hazai szerzők munkáival.
  • Könyvfesztivál vagy könyvhét? Melyik helyen érzed jobban magad?
Nem vagyok túl aktív egyik könyves rendezvényen sem, így nekem mindegy. :o)


A labdát pedig nem dobom tovább senkinek, mert akiknek adnám, már közzé tették a bejegyzésüket ezzel kapcsolatban vagy épp nem szeretnének ebben részt venni. :o)

Ti kérdeztétek (67.): E/1 vagy E/3 személyben íródott könyveket szereted jobban?

hétfő, október 26, 2015 0 Hozzászólás
Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre. 

 E/1 vagy E/3 személyben íródott könyveket szereted jobban? 

Számomra lényegtelen, hogy milyen szemszögből olvasom a történetet, nem ezen múlik, hogy tetszeni fog avagy sem. Ha egy történet jól van megírva, ugyanúgy bele tudom magamat képzelni, ha a "saját" szememen keresztül látom a történteket, mintha másén keresztül. :o)

A General Press Könyvkiadó romantikus könyvklubot indít!

hétfő, október 26, 2015 0 Hozzászólás
Most pedig jöjjön egy kis reklám, mert a romantikus irodalom kedvelőinek ez egy nagyon klassz kezdeményezés. ;o)


"Kedveled a romantikus könyveket? Hallottál már a Romantikus Regények-sorozatunkról? Még nem találkoztál vele, de szeretnéd megismerni?

Akkor a Romantikus Könyvklubot neked találták ki!

De mi is az a Romantikus Könyvklub?

Egy hely, ahol
– elmondhatod a véleményedet a könyveinkről,
– javaslatokat tehetsz,
– megvitathatod a többi olvasóval kedvenc könyveidet,
– együtt alakíthatod a sorozatot a kiadóval,
– könyveket nyerhetsz,
– találkozhatsz olyan szakemberekkel, akik jártasak a „romantikában”,
– 15%-os kedvezménnyel vásárolhatsz.

Az első alkalommal Catherine Anderson könyveit vesszük górcső alá. Beszélgetünk a szerző legújabb könyvéről, a Felhők felettről, és meglepetéssel is készülünk.

Szeretettel várunk minden hónap utolsó csütörtökjén 17 órától a Líra Fókusz Könyváruházban!

Az első találkozó időpontja: 2015. október 29., 17 óra
Cím: Budapest, VII. kerület, Rákóczi út 14.

Az eseményhez regisztráció szükséges, ezért kérlek, hogy részvételi szándékodat a romantikuskonyvklub@lira.hu e-mail címen jelezd nekünk."

A Könyvklub Facebook oldala: ITT

2015. október 23., péntek

Kiera Cass: The One – Az Igazi

péntek, október 23, 2015 0 Hozzászólás
Eredeti címe: The One (2014.)
Kiadta: GABO (2014.)
Oldalszám: 346
Ára: 2990
Forrás: könyvtár
Értékelésem: 

A párválasztó #3


Még 2014. januárjában olvastam a trilógia első részét, (Kiera Cass: A párválasztó), pár héttel később pedig sikerült a könyvtárból kivennem a folytatását is (Kiera Cass: Az Elit). Tán ennyiben is maradt volna a sorozat, ha mostanában a molyon több figyeltemnél is nem bukkant volna fel A párválasztó olvasmányként. Teljesen kiment a fejemből, hogy a befejező kötetet még nem olvastam. :oP Aztán szerencsém volt, sikerült a könyvtárból kikölcsönöznöm, otthon pedig neki is estem.

SPOILER található a bejegyzésben!

35 lány indult a versenyben Maxon kegyeiért és bár America kezdetben nem tartozott a rajongók közé, csakhamar azon kapta magát, hogy őt is elvarázsolta a herceg.
Ebben a részben már csak 4-en vannak, Maxonnak pedig hamarosan döntenie kell. Közben a lázadók is "döngetik a falakat", egyre messzebbre mennek, majd egy szomorú esemény ráébreszti a herceget, hogy kit is szeretne választani a Párválasztóban. Igen ám, de aztán minden a feje tetejére áll, kiderül America és Aspen kapcsolata. Vajon mennyire fogja ez befolyásolni Maxon döntését? És mi lesz a lázadásokkal? Egyáltalán mi lesz a történet vége? Happy end vagy pedig a végén csavar egyet mindenen az írónő?

Nos, a borítót látva azért elég sok minden kiderül, hogy mire is számíthatunk ebben a kötetben, ki lesz az a bizonyos egy. Csak egy valamit nem értek: a borítón szereplő lány miért nem olyan ruhában van, ami egy picit is hasonlít America ruhájára?
Ugyanis a ruhája enyhén szólva másmilyen:

"Fehér, csípővonalig a testemre simul, onnan pedig hullámokban omlik a padlóig. Rövid ujja csipkéből készült, nyakamat körülvevő magas, merev gallérja akár egy valódi hercegnőé. Fölötte ujjatlan köpeny, amely uszályként terül el mögöttem."

forrás
A borítón pedig mit látunk? Valószínűleg egy szív alakú, derékban szűk fazont. (Hű, nem titkolom, hogy szoktam nézni a TLC-n  menyasszonyi ruhákról szóló műsorokat.)

Na de visszatérve a történetre. Mit éreztem az olvasása után? Röviden csak annyit, hogy kellemes, üde, fiatalos történet volt. Továbbra is kicsit fura nekem ez "a nagy Ő"-ség, nem tudom elképzelni, hogy valaha is részt tudnék venni egy ilyen "műsorban", meg alapjáraton versengeni egy pasi kegyeiért. Kiera Cass mindezek ellenére bájosan összehozta a történetét.

A lázadók szálának a beleszövése a történetbe, feldobta az amúgy csak simán lájtosan, fiatalosnak induló romantikus történetecskét, adott neki egy friss, üde foltot, izgalmat.

A szerelmi háromszögre is muszáj kitérnem egy picit. Még most se vagyok abban biztos, hogy tudtam volna dönteni a két pasi között és mindez bennem motoszkált mind a 3 kötet olvasása során. Kicsit tán zavart is az egész. Ettől függetlenül nem volt szimpatikus, hogy America lényegében talonban tartotta Aspent. Totál nem fer a harmadik féllel szemben.
Annak viszont nagyon örülök, hogy a végén mindenki élete boldogan alakult. :oP

És hogy a végével elégedett vagyok-e? Bevallom, egy pillanatra megijedtem, hogy semmi se úgy fog alakulni, ahogy számítottam rá, de aztán megkönnyebbültem. Igen, elégedett vagyok. :o) És csak ajánlani tudom a trilógiát azoknak, akik szeretik az ilyen kis lájtos "semmiségeket". ;o)

2015. október 20., kedd

Kitekintő 18.

kedd, október 20, 2015 0 Hozzászólás
  
A Kitekintőben olyan könyvekre próbálom felhívni a figyelmet, melyek kis hazánkban még nem jelentek meg, de jónak tűnnek a külföldi értékelések alapján.

Angolul megjelent: 2015. aug.

Summer at Hideaway Key 


Lily St. Claire független, célratörő, gyakorlatias életet él. Az édesapja halála után megörököl egy házat Floridában a parton, aminek a létezéséről még az anyja sem tudott.
Lily útra kel és a kis házban talál egy dobozt. Régi lapok vannak benne, melyekben anyja nővére is szerepel, akinek még a nevét se lehetett kiejteni a családjában. A lapokat olvasva egy családi legendárium tárul a szeme elé, melyben megismeri az anyját és annak nővérét fiatal lányokként és végigkísérheti őket a felnőtté válásukig. Ahogy olvas, titkok tudója lesz és sok minden értelmet nyer az életében.
De persze a szerelem se hiányozhat a történetből, egy építész személyében. Vajon Lily összetört szíve képes a gyógyulásra? Megtanulhat újra bízni valakiben?

2015. október 19., hétfő

Ti kérdeztétek (66.): Nem nagyon kommentelsz más blogokon, ahogy látom. Ez miért van így? Nem olvasol másokat?

hétfő, október 19, 2015 0 Hozzászólás
Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre. 

Nem nagyon kommentelsz más blogokon, ahogy látom. Ez miért van így? Nem olvasol másokat?

Természetesen olvasok más könyves blogosokat, de tény és való, hogy ritkán szoktam kommentelni.
Különösebb oka nincs ennek, én alapjáraton csendesebb, visszahúzódóbb ember vagyok, aki inkább a háttérben marad és ritkán szólal meg. Ez mutatkozik meg a kommentek terén is. :o) De ha valahová feliratkoztam rendszeres olvasónak, azt a blogot olvasom is, amikor lehetőségem nyílik rá. ;o)

2015. október 18., vasárnap

Lakatos Levente: Feltörő ösztönök

vasárnap, október 18, 2015 0 Hozzászólás
Kiadta: Magánkiadás (2015.)
Oldalszám: 40
Forrás: szerző
Értékelésem:

Szigor #2

Miután befejeztem a Megrepedt álarc olvasását, kínomban a hajamat tudtam volna tépni amiatt, ahogy a szerző abbahagyta a Szigor első részét.
Nagyon kíváncsian vártam a folytatást és nem csalódtam a Feltörő ösztönökben sem. Izgalmas, heves olvasmány volt, egy kicsit más, mint az első rész.

A Megrepedt álarcban Liza és Igor erotikus kapcsolatba bonyolódik, majd a végén jön a döbbenet: a férfi rájön arra, hogy a nő nem más, mint az "ellenség" menyasszonya. Vajon ezzel az aduásszal mit fog kezdeni? Kiteríti a lapjait ország-világ előtt vagy pedig macska-egér játékba kezd Lizával?

A Feltörő ösztönök cím nagyon találó. Igor nem árulja el Liza titkát, de pusztán csak azért, mert nagyon vágyik a nőre és próbálja ezt a saját oldalán felhasználni. Alkut ajánl neki: hallgatást, cserébe az együttlétekért. A kérdés csak az, hogy Liza belemegy-e ebbe? És ha esetleg igen, akkor mi lesz az egésznek a vége?
Levente nem hazudtolta meg önmagát most sem, megint olyan pillanatban fejezte be ezt a részt, hogy kínomban újra tépni szerettem volna a hajamat. Tudjátok, mint amikor épp egy krimit néztek, pont kiderülne, hogy ki a tettes, aztán benyomnak egy reklámot a TV-ben. Pont ilyen érzésem volt befejezve az olvasását.

Most a történetet Igor szemén keresztül látjuk leginkább. Legutóbb úgy éreztem, hogy Liza a kidolgozottabb karakter amiatt, mert ő volt a figyelem középpontjában, Levente most változtatott ezen. Megmutatta, hogy Igor karaktere is jól fel van építve és most őt tette a középpontba. Hogy szimpatikus szereplő-e? Fura, mert az egyik felem azt mondja, hogy nem kéne annak lennie, meg alapjáraton nem jönnek be az egymást használós, csak a szexualitásra épülő kapcsolatok, ugyanakkor mégis kezd egyre szimpatikusabb szereplő lenni.
A cselekmény bár most is heves, de máshogy. Érezni lehet a szexuális feszültséget a főszereplők közt, de valahogy az egész más, mélyülést kezdtek érezni. 

Nagyon kellemes olvasmány volt az összesen 40 oldalas kis rész, csak ajánlani tudom azok figyelmébe, akik szeretik a romantikus, erotikus műfajt. Ha olvastátok a Megrepedt álarcot, akkor ne hagyjátok ki a folytatást sem, ha pedig még nem olvastátok, akkor mire vártok? ;o)

2015. október 17., szombat

"Lányom" nyereményjáték

szombat, október 17, 2015 2 Hozzászólás
A héten írtam Jane Shemilt: Lányom c. regényéről. Nagyon szerettem azokat a pillanatokat, amikor végre újra lehetőségem nyílt folytatni a történet olvasását.

Most a General Press Kiadó jóvoltából 1 szerencsés nyertes 1 példányra tehet szert a kötetből. ;o) Ne hagyjátok ki a lehetőséget, nem fogtok csalódni az írónő első könyvében!

A játékot a Rafflecopterrel bonyolítom le. Utoljára több, mint 1 éve használtam, remélem, hogy minden zökkenőmentesen fog lezajlódni. Ha hibát észlelnétek valahol, akkor jelezzétek. :o)

Feladat:
1. látogass el a Könyvesem blog Facebook oldalára- 1 pont
2. látogass el a General Press Kiadó Facebook oldalára- 1 pont
3. Milyen néven vagy követője a Facebookon a General Press Kiadónak és a Könyvesem blognak?- 2 pont

a Rafflecopter giveaway

* a nyereményjátékban való részvételnek nem feltétele bármely oldal Facebook lájkolása! 
1-1 pontot ér, ha ellátogattok a 2 oldalra, ha pedig követői is vagytok, akkor +2 pontot. 
De ha nem vagytok követők, csak ellátogattatok az oldalakra, a pontokat akkor is megkapjátok a látogatásért és részt vesztek a sorsolásban! 
Ha pedig követői is vagytok mind a két oldalnak, akkor 50% nő az esélyetek a könyv elnyerésére!
**a nyerteshez postai úton juttatom majd el a nyereményét

2015. október 15., csütörtök

Borítóleleplezés (2.)- Anne-Charlotte Voorhoeve: Liverpool Street

csütörtök, október 15, 2015 0 Hozzászólás
Mi is az a Cover Reveal, magyarul Borítóleleplezés? Nos, egy csapatnyi könyves bloggernak lehetősége nyílt arra, hogy a Könyvmolyképző Kiadó várható megjelenései közül elsőként mutathassák be nektek bizonyos könyvek hazai borítóit. :o)

A blogon most Anne-Charlotte Voorhoeve: Loverpool Street-jét mutatom be nektek, melynek a hazai megjelenése hamarosan várható. ;o) 


*  Figyelem! Az előjegyzés nem minősül előrendelésnek, de amint a kötet előrendelhetővé válik e-mailben értesít róla a kiadó.

„Ha Mamu engem egyedül akarna Angliába küldeni, megszöknék, és addig bujdosnék, amíg el nem megy a vonat nélkülem! Semmiképpen sem utaznék a szüleim nélkül…”

Fülszöveg és a borító

Oldalszám: 528
Eredeti cím: Liverpool street
Fordító: Szakál Gertrúd
"1939 tele, Liverpool Street vasútállomás, London. Egy tizenegy éves berlini kislány, Ziska Mangold leszáll a vonatról. Nem akármilyen vonat ez, hanem egyike azoknak a gyermektranszportoknak, amelyek közel tízezer zsidó fiút és lányt menekítettek ki a náci Németországból. Ziska pontosan tudja, mit akar: amint lehet, ki kell juttatnia a szüleit és legjobb barátnőjét, Bekkát is. Ám nem sok ideje marad, a gyilkos háború már előreveti árnyékát. Ziskára egy idegen család, egy idegen nyelv, honvágy és bizonytalanság vár – de egyúttal élete legnagyobb kalandja is, hét évvel később pedig meg kell hoznia egy nehéz döntést."

A fülszöveg alapján nagyon felkeltette az érdeklődésemet a Liverpool Street. Tudjátok, ha II.vgh., koncentrációs táborok, zsidó üldözés, akkor nekem már várólistára is kerül az adott könyv. ;o)
A borítóval sincs semmi problémám, tetszik a "régi" fényképes fíling, bár lehet, hogy a női alakon még jobban "régiesítettem" volna, -visszavettem volna még jobban a színeket-, hogy még jobban beleolvadjon a fényképbe.

Máshol ilyen borítókkal jelent meg




A szerzőről


Anne-Charlotte Voorhoeve német díjnyertes szerző, aki azóta Amerikát is meghódította. Nem csupán regény-, hanem forgatókönyvíró is. Politológiát, amerikanisztikát és történelmet hallgatott Mainzban, ezután dolgozott is a tengerentúlon. Miután hazatért, lektorként helyezkedett el, emellett pedig maga is írni kezdett. Jelenleg Berlinben él, és innen hódítja meg olvasók millióinak szívét.

2015. október 14., szerda

Borítóleleplezés (1.)- Kylie Scott: Lick- Taktus

szerda, október 14, 2015 0 Hozzászólás
forrás
Mi is az a Cover Reveal, magyarul Borítóleleplezés? Nos, egy csapatnyi könyves bloggernak lehetősége nyílt arra, hogy a Könyvmolyképző Kiadó várható megjelenései közül elsőként mutathassák be nektek bizonyos könyvek hazai borítóit. :o)
A blogon elsőként Kylie Scott Taktus c. regényének tervezett borítóját láthatjátok, melynek a megjelenése ősszel várható. Nos, hogy tetszik?



*  Figyelem! Az előjegyzés nem minősül előrendelésnek, de amint a kötet előrendelhetővé válik e-mailben értesít róla a kiadó.

Fülszöveg

"Az ébredést Las Vegasban nem éppen így képzelte.
Evelyn Thomas úgy tervezte, hogy hatalmas bulival ünnepeli a 21. születésnapját Las Vegasban. Őrült nagy bulival. De a legvadabb álmaiban sem jutott volna eszébe, hogy másnap reggel a fürdőszoba padlóján ébred, élete legdurvább másnaposságával, mellette egy kimondhatatlanul vonzó, félmeztelen, tetovált férfi, és az ujján gyűrű, amelyben akkora gyémánt van, hogy King Kong is elismerően csettintene. Bár emlékezne rá, hogyan jutott el ide!"


Egy kis Kérdezz! Felelek!

  • Hogy tetszik nektek a borító?
Nekem összességében tetszik, de bevallom őszintén, hogy a pasi mellbimbója valahogy zavar. :oP Jobban elnyerte volna a tetszésemet, ha egy kicsit más szögből lett volna lekapva és nem lehetne látni. De amúgy klassz. Színes, macsós, kemény, figyelemfelkeltő és na persze a fülszöveg! Hát igen. ;o)
  • Mit gondoltok a romantikus- erotikus NA könyvekről?
Aki rendszeresen olvassa a blogomat az tudja, hogy nem vetem meg az erotikus történeteket, így az NA is bejövős számomra. :o)
  • A regény hősnője, Evelyn Thomas Las Vegasban házasodott a 21. születésnapja alkalmából… Ti hogy töltöttétek a 21. születésnapotokat? (Már ha persze elmúltatok 21-ek. Ha még nem, akkor hogyan szeretnétek tölteni?) 
10 éve volt a 21. születésnapom és megmondom teljesen őszintén -lehet, hogy a korom teszi-, de totál nem emlékszem rá, hogyan is ünnepeltem. ;o)

A szerzőről

Kylie Scott New York Times és USA Today best-seller író, akit megszavazták 2013-ban a legjobb ausztrál romantikus írónak, és az Ausztrál Romantikus Írók Szövetsége hat különböző nyelvre fordíttatta le a könyveit - a hazai kiadás már bőven a ráadás!
Hosszú ideje rajongója a B-osztályú horror filmeknek, a romantikának és a rock zenének. Utóbbi kettőt tökéletesen hasznosítja a Stage Dive sorozatában, amiből külföldön már négy sikeres kötet megjelent, mindegyikben más főszereplőpárossal.
Az írónő Queenslandben, Ausztráliában él a férjével és két gyermekükkel. Rengeteget olvas, ír, és szörföl az interneten.




Jane Shemilt: Lányom

szerda, október 14, 2015 2 Hozzászólás
Eredeti címe: Daughter (2014.)
Kiadta: General Press (2015.)
Oldalszám: 338
Forrás: kiadó
Értékelésem:
Már a várható megjelenése előtt felkeltette a könyv fülszövege a figyelmemet. Édesanya vagyok, belegondolni se akarok abba, miken mehet keresztül egy olyan szülő, akinek eltűnik a gyermeke. Azt a kétségbeesést, félelmet, szerintem nem lehet kellőképpen szavakkal leírni, átadni.

A történet folyamatosan ugrál a múlt és a jelen között. Egyik percben a jelenben vagyunk, kb. egy évvel Naomi eltűnése után, a másik percben meg a múltban, pár nappal az eltűnés bekövetkezte előtt és fokozatosan haladunk előre az időben.
Megismerjük Naomi családját, az állandóan elfoglalt orvos házaspárt, az ikerfivéreket -Ed, Theo-. A cselekményeket az édesanya szemén keresztül látjuk, aki háziorvosként dolgozott, amikor is bekövetkezett a "bekövetkezhetetlen".
Az olvasó érzékeli a lányban a folyamatos változást, felfogjuk a jeleket, az édesanya is érzékeli, de mindennapok monotonitásában, a rohanásban szemet huny felettük. Biztos nincs semmi baj, egyszerűen csak elindult a lány a felnőtté válás útján. Nem ismerjük meg kellőképpen tán pont emiatt sem a szereplőket. Nem jönnek át kellőképpen az érzelmek, a személyiségek és nem azért, mert az írónő nem dolgozta volna ki ezeket, hanem azért, mert mindent egy elfoglalt, állandóan rohanó anya szemén keresztül látunk, aki nem tud mélyre látni az időhiány miatt a családja mindennapjaiban sem. Szóval a jelek ott vannak, hogy valami baj felé közeledünk, csak szemet hunyunk felette, mert a baj velünk sose történhet meg, mindig csak mással.

"Nem is gondolnánk, milyen gyakran nem vesszük észre az igazán fontos dolgokat."

Aztán bekövetkezik Naomi eltűnése és olyan titkok kerülnek elő, melyekre senki se számított volna.
De mi történt a lánnyal? Elrabolták vagy önszántából ment el? Ha elrabolták, akkor meghalt? Ha önszántából, akkor miért? Miközben az anyuka nyomozni kezd a lánya eltűnése miatt, egyre mélyebbre ás, egyre több minden kerül felszínre, majd a történet végén mindent megértünk. Vagy legalábbis majdnem mindent.

Amikor befejeztem a könyv olvasását, millió kérdés cikázott a fejemben, melyeket az értetlenkedés szült leginkább. 
Naomi szülei megtestesítik szerintem a legtöbb mai szülőt, akik látástól-mikulásig dolgoznak. Állandó rohanásban vannak, próbálnak otthon is helyt állni, részt akarnak venni a gyermekeik életében, tudni akarják, hogy mi van velük, mert szeretik őket, a legfontosabbak számukra, de egyszerűen a mindennapok teljesen leszívják az energiájukat és amikor hazaérnek, összeomlanak a fáradságtól és hipp-hopp, nincs energiájuk beszélni a gyerekkel, meghallgatni őket. Ez pedig egy idő után mihez vezet? A gyerek egy ideig próbálkozik, aztán feladja, mert tudja, hogy úgy is elutasításban fog részesülni. De ki a hibás? A szülő, hogy miért nem tart ki tovább? A társadalom, melyben látástól-mikulásig kell dolgozni, hogy meg tudjuk adni a gyermekeinknek a biztonságot? Nagyon összetett kérdés.
Mint ahogy fentebb már említettem, nem ismerjük meg teljesen a szereplőket és pont ez vezetett ahhoz, hogy egyszerűen nem értettem Naomi tettei mögött a miérteket. Nem értettem meg és nem tudtam elfogadni. A könyv végén pedig egy hatalmas kérdőjel villogott a fejemben: mi van? Micsoda? Miért???? Miért így kellett? És megint csak a Miért????

Annak ellenére, hogy Jane Shemilt első regénye a Lányom, nagyon jól megírt történetnek tartom. Végig fenntartotta az érdeklődésemet, szerettem és akartam olvasni. Jó volt újra és újra elővennem a táskámból miközben reggel vonatoztam be a munkahelyemre, délután pedig haza. Mindig vártam ezeket a perceket, hogy folytathattam a nyomozást Naomi eltűnése után.
Kellemes olvasmány a Lányom, az egyetlen problémám csak az, hogy nem kaptam válaszokat a Miért?-jeimre. Valamint a borító első pillantásra csalóka, hisz Naomi 15 éves, a borítón pedig egy kisgyermek kezét látjuk. Mindezek ellenére csak ajánlani tudom a kötetet olvasásra, ne hagyjátok ki! ;o)

2015. október 13., kedd

Leg-leg-leg (23.)- 10 könyv, melyet szeretnék ősszel elolvasni

kedd, október 13, 2015 2 Hozzászólás
Mi is az a "Leg-leg-leg"?: a kitalálója The Broke and the Bookish blog, a lényege pedig az, hogy minden Kedden, megadott kritérium szerint egy Top10-es listát kell összeállítani. Majd a közzé tett bejegyzésedet linkelni az ötletet adó blog aktuális bejegyzéséhez.  

10 könyv, melyet szeretnék ősszel elolvasni.

Mivel hajlamos vagyok mostanában könyveknek nekiállni, aztán félretenni őket ki tudja mennyi ideig, így első sorban szeretném befejezni a jelenleg olvasott 3 könyvemet, vagyis
  • Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban 
  • Matthew Quick: Forgive Me, Leonard Peacock – Bocsáss meg, Leonard Peacock! 
  • Peter Prange: Égből lopott szerelem
Aztán nagyon szeretném elolvasni a Divergent trilógia novelláit is, vagyis a
  • Négyes-t
A közös könyves blogunknak a Könyvfalóknak az őszi könyvklubjához mindenképp
  • Milly Johnson: Őszi románc 
De ha a kívánságlistámat nézzük, akkor ezeket is szeretném
  • Renée Rosen: Babaarc 
  • Sarah Addison Allen: A barackfa titka 
  • Sarah Cohen-Scali: Max 
  • Ava Dellaira: Kedves halottak! 
  • Mary E. Pearson: Az árulás csókja

2015. október 12., hétfő

Ti kérdeztétek (65.): Mennyi idő alatt írsz meg egy bejegyzést?

hétfő, október 12, 2015 0 Hozzászólás
Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre. 

Mennyi idő alatt írsz meg egy bejegyzést?

Ez nagyon sok mindentől függ.
Pár hete visszapörgettem a régebbi bejegyzéseimet és átolvasgattam őket. Úgy érzem, hogy 2013-ban és előtte jóval többet ültem egy-egy bejegyzés fölött, mint mostanában. Részletesen próbáltam elemezni a szereplőket, a cselekményt, a bejegyzést képekkel díszítettem, próbáltam úgy összehozni, hogy tartalmas is legyen, de látványra is szép. Ma már csak leülök és írom, ami jön. Van, hogy nagyon rövid a bejegyzésem, van, hogy hosszabb, de hosszúnak semmiképp se nevezném.
Akkoriban lazán elpiszmogtam akár 1-2 órát is egy bejegyzés megírásával. Ma már? Összehozom percek, vagy fél óra alatt. Most ilyen időszakom van, nem agyalok, nem reagálom túl a bejegyzés írását, írom, ahogy jön és ennyi. :o) Ettől függetlenül hiányoznak azok a szép hosszú, részletes, illusztrált bejegyzések. Jó lenne visszatérni rájuk, mert még látványra is olyan szépek voltak. De majd ha jön bennem az újabb "változás", akkor tán így lesz. ;o)

2015. október 11., vasárnap

A postás mindig kétszer csenget (26.)

vasárnap, október 11, 2015 0 Hozzászólás
Mi is az az In My Mailbox?: Ez az esemény Kristi blogjáról indult. A résztvevő bloggerek hetente, havonta -kinek, hogy- beszámolnak egy-egy bejegyzésben arról, hogy az adott héten/hónapban milyen könyveket vettek, kaptak recenzióra, kölcsön, cseréltek, kölcsönöztek a könyvtárból, stb. Majd pedig linkelik a bejegyzésüket Kristi aktuális bejegyzéséhez.

Senki se tátsa túl nagyra a száját, ha meglátja itt bal oldalt a könyveket, nem mindegyik saját példány. ;o)

A barackfa titka, Négyes, Mire jó a rosszfiú?, Papírvárosok és a Szívből, színből igazán kölcsön kapott példányok, közülük még egyiket se olvastam. Egészen pontosan a Négyesnek nekikezdtem, miután befejeztem a Hűségest, de valahogy félbemaradt az első pár oldal után. Ami késik, az persze nem múlik. ;o)

Könyvtári példány a 9 hónap, Virgin, A hóleány, Storm és Az igazi. Ezek közül a 9 hónapot és Az igazit már olvastam, a többi még várat magára. ;o) Sikerült hosszabbítanom a köteteket, így bár lejárt a kölcsönzési időm, még nyertem 3 hetet, így van esélyem befejezni az olvasásukat.

A többi könyv recenziós példány.
A múlt árát az írónőtől kaptam, jelenleg épp folyamatban van az olvasása.
A Lányom és a Kémnő a kiadótól érkezett hozzám. A Lányomat már befejeztem, hamarosan írok róla. Remélem a Kémnőben se fogok csalódni.

És ti miket szereztetek be ebbe a szeptemberben?

Szeptemberi összefoglaló

vasárnap, október 11, 2015 0 Hozzászólás
Hihetetlen, hogy már el is telt egy újabb hónap, szinte szemhunyásnyi volt az egész. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de számomra a szeptember elröppent és tessék, már október is van!

9 könyvről írtam a blogon, méghozzá róluk:

Matthew Quick: Forgive Me, Leonard Peacock – Bocsáss meg, Leonard Peacock!
Félbehagyva- Peter Prange: Égből lopott szerelem
Georgia Cates: A fájdalom szépsége
Gazdag Erzsi: Mesebolt
Veronica Roth: A hűséges
Tiffany Reisz: A szent
Paula Hawkins: A lány a vonaton
Meg Rosoff: Majd újra lesz nyár…
Okváth Anna: Más állapotok 




Az értékelések alapján:

5* ► 2 db könyvet értékeltem maximálisra, ez pedig a Bocsáss meg, Leonard Peacock! és a Mesebolt volt.
4* ► 2 db könyv kapott 4*-ot, méghozzá Az igazi, A fájdalom szépsége
3* ►4 db: A hűséges, A szent, A lány a vonaton, Majd újra lesz nyár
2* ► 0 db
1* ► 1 db- Égből lopott szerelem

Ami a blogéletet illeti:

"Leg-leg-leg" bejegyzései

Leg-leg-leg (22.)- Tíz sorozat, melyet befejeztem
Leg-leg-leg (21.)- Top10 szerző, akiktől mindenképp olvass el valamit!
Leg-leg-leg (20.)- 10 könyv, melyek régóta hevernek a polcomon, de még nem olvastam őket 

"Ti kérdeztétek" bejegyzései

Ti kérdeztétek (63.): Kedvenc könyvsorozatod?
Ti kérdeztétek (62.): Mit csinálnál, ha egyszer valami folytán törlődne a blogod? Újraindítanád vagy hagynád a francba?
Ti kérdeztétek (61.): Amikor egy könyvet olvasol, folyamatosan írsz róla a bejegyzésben vagy olvasás után egyszerre fogalmazod meg a gondolataidat?
Ti kérdeztétek (60.): Használsz jegyzetfüzetet olvasáskor?

És még

Összefoglalót készítettem A nyár legjobb olvasmányairól.
Egy új rovattal is igyekszem visszatérni, ez pedig a Kitekintő 16. lenne.
Sablont váltottam, 2X is. :oP (Már megint új sablon)
Először jelentkeztem a blogon Book Taggal, méghozzá egy Őszivel.
És Nyereményjáték is volt a hónapban, melynek az eredményhirdetése októberben már meg is történt. :o)

És mely történetekről várhattok bejegyzéseket októberben? 

Erről a kettőről biztos:
  • Jane Shemilt: Lányom 
  • Ava Dellaira: Kedves halottak!

2015. október 10., szombat

Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam

szombat, október 10, 2015 0 Hozzászólás
Kiadta: Merényi (1997.)
Oldalszám: 350
Értékelésem: 

1947-ben jelent meg először Dr. Nyiszli Miklós visszaemlékezése. Azóta 7 kiadása történt, legutóbb 2014-ben a Magvető gondozásában. Én az 1997-es kiadást olvastam.

Maga a könyv 2 részből épült fel.
Kezdődik minden Nyiszli Miklós visszaemlékezéseivel, folytatódik Nemere István utószavával. Sok-sok évvel ezelőtt olvastam egy Nemere könyvet, mely a koncentrációs táborokban végzett orvosi kísérletezésekről szólt. Sokkoló, gyomorforgató eseteket írt le, melyekhez szavak sincsenek. Nyiszli Miklós visszaemlékezései kapcsolódhatnának ehhez a könyvhöz is.

 
Nem lehet róla hosszan írni, én legalábbis nem tudok. Annyit kell tudni a szerzőről, hogy egy magyar transzporttal érkezett a halálgyárba, ahol "szerencséjére" maga Mengele választotta ki, hogy a boncolóorvosa legyen. Így lényegében Nyiszli magáról a koncentrációs táborok életéről sokat nem tudott, hisz teljesen elkülönítve, egy másik "világban" élt. Inkább azoknak az eseményeknek volt a szemtanúi, amik már a halál bekövetkezte után történtek. A halottak megsemmisítéséről és így kikövetkeztetve, hogy milyen lehet az élet a táborban. 
Folyamatosan a halálra készült ő maga is, tisztában volt azzal, hogy mivel sok titok birtokában van, az SS nem fogja pár hónap elteltével életben hagyni. Tán így is történt volna, ha a háború nem közeledett volna a vége felé. ...

Döbbenetes, sokkoló, lelkileg teljesen kiborító könyv, de mégis nem tudtam letenni. Olvasni akartam, tudni akartam, még akkor is ha minden sejtem lázadozott az ellen, amit a lapokon olvasott.
Elgondolkodtam azon is, hogy miért nem az ilyen visszaemlékezéseket adják kötelező olvasmányként a középiskolákban? Nem bántom én a Candide-ot, bár gyűlöltem -és mondom ezt úgy, hogy magyar tagozatos voltam, vajmi közöm és kedvem volt az irodalomhoz-, de úgy érzem, hogy az ilyen könyvek nagyobb hatást, eredményt tudnának elérni a diákságnál. 

2015. október 9., péntek

Olvasás Éjszakája III.

péntek, október 09, 2015 0 Hozzászólás



Időpont:

2015. október 10. 16:00-24:00



Központi helyszínek:


Alexandra Könyvesház
Budapest V., Nyugati tér 7.
Libri Allee
Budapest XI., Váli u. 3.
Duna Plaza Könyvesbolt
Budapest XIII., Váci út 178.
Libri Könyvpalota
Budapest VII., Rákóczi út 12.
Fókusz Könyváruház és Hátsó Kapu
Budapest VII., Rákóczi út 14., Dohány utca 13.
 
Milyen lesz az Olvasás Éjszakája 2015-ben? Néhol színes forgatag, hangos esztrád, máshol decens beszélgetős, elmélyülten okos – és mindenhol érdekes, izgalmas.

Ízelítő a programokból:

Sztoriautomata, avagy vegyél egy történetet az íróktól! (Líra)
Lesz, aki kortárs, és lesz, aki irodalomtörténeti mókás vagy megrázó, esetleg pikáns sztorikkal készül majd. Vegyél egy szót, kérd a sztorit a jelen lévő íróktól, mert a pénz jó helyre kerül! A befolyt összeggel a Mosoly Alapítványt és annak gyerekek mese- és művészetterápiás foglalkozásait támogatjuk.
Résztvevők: Tóth Krisztina, Cserna-Szabó András, Nyáry Krisztián, Grecsó Krisztián, Szabó T. Anna, Dragomán György, Parti Nagy Lajos, Lévai Balázs, Karafiáth Orsolya, Gerlóczy Márton, Jolsvai András, Száraz György, Ungvári Tamás, Orbán János Dénes
Küldj egy mesét a beteg gyerekeknek! (Alexandra)
Fészkeld be magad mesesarkunkba, és olvasd fel kedvenc meséd, amit videóra rögzítünk, és eljuttatjuk országszerte 30 kórház gyermekosztályára.
Vadnarancsoktól a Vad fruttikig (Líra)
avagy Likó Marcell esete a Bunkerrajzolóval
Dolák-Saly Róbert feat. Igor Lazin (Libri)
Zenés könyvbemutató felnőtteknek és gyerekeknek Dolák-Saly-módra. Beszélgetőtárs: Winkler Nóra
A mondaniakarás szépsége – talált tipográfia és más (Alexandra)
Gerhes Gábor diavetítése
Spiró György (Líra)
éjszaka, olvasás
Závada Péter (Libri)
bemutatja MÉSZ című legújabb kötetét
Kérdezz bármit (!) Bartis Attila (Líra)
Bármit, aminek nincs köze az irodalomhoz. Kérdéseket betárazni!
Hogyan legyél jó nő? (Alexandra)
Trükkök, tippek, divat, szépségápolás Takács Nórával az Alexandra Könyvesház kávézójában
Winkler Róbert (Libri)
Márton és Micike az autószerelő műhelyben
ASG (Athenaeum Super Group) minikoncert (Líra)
Az Athenaeum jelenlegi és leendő szerzői játszanak örökzöld rockszámokat. Zenekarvezető: Mucha Attila (gitár), Bíró Szabolcs (ének), Kolozsi László (basszusgitár), Bánó Attila (dob)

Ki lesz ott? ;o)

2015. október 8., csütörtök

Várólistára (109.)

csütörtök, október 08, 2015 0 Hozzászólás
Mi is az a "Várólistára"?: amolyan várható megjelenéses rovat, amit Jill hozott létre a blogjában. Minden héten 1 könyvet mutatnak be a bloggerek, amit valamiért várnak, miért, mikorra várható, stb., majd a bejegyzés linkelése Jill aktuális blogbejegyzéséhez. 

Kiadja: Könyvmolyképző Kiadó
Várható megjelenése: 2015. ősz
A The Dark Duet második kötete – a Captive in the Dark izgalmas, bizsergető, mozgalmas folytatása.
Mi a bosszú ára?
Calebet egy titokzatos pakisztáni férfi tartotta fogva szexrabszolgaként. Kiszabadulása óta olyan adósságot cipel, amit csak vérben lehet visszafizetni.
Az út hosszú és bizonytalansággal teli, de Caleb és Livvie számára minden véget ér.
Vajon Caleb képes odadobni a szeretett nőt a bosszú kedvéért? Vagy meghozza a végső áldozatot?

2015. október 7., szerda

Paula Bomer: 9 hónap

szerda, október 07, 2015 0 Hozzászólás
Eredeti címe: Nine Months (2012.)
Kiadta: I.P.C. (2015.)
Oldalszám: 288
Értékelésem:
Sonia, a hajdani bohém, rocker, művész és füstös kocsmák csaposa immár négy éve a konszolidált, jómódú New York-i családanyák életét éli. Napjait kitölti a gondoskodás két kisfiáról és a háztartásról, társasága a játszótéri anyákra korlátozódik. Amikor fiai kinőnek a babakorból – nagyon várta ezt a pillanatot –, lelkesen készül visszatérni szenvedélyéhez, a festéshez, és újra több figyelmet szentelnek a kapcsolatuknak férjével, Dickkel. Azonban még alig élte bele magát, hogy visszakap valamennyit a szabadságából, amikor egy hajnalon újra pozitív terhességi tesztet tart a kezében.
Soniában érzések lavinája szabadul el, és hiába küzd ellenük, néhány hónap múlva magukkal sodorják. Ekkor a nő sajátos módját választja annak, hogy szembenézzen az életével, újra megtalálja önmagát, amit épp végképp elveszni lát: megteszi, ami minden anyának megfordul a fejében olykor, magához veszi a slusszkulcsot, és egyszerűen megszökik a saját életéből.
A szerző izgalmas, végletesen őszinte, újszerű és nagyon személyes hangvételű könyvében maradéktalanul leszámol az anyaság köré szőtt mítoszokkal, és kendőzetlenül tárja olvasói elé Sonia ellentmondásos érzelmeit, vívódását, nem hallgat finomkodva a terhesség testi következményeiről, a fiatal nő és anya botlásairól, eltemetett vágyairól sem.




Amint megpillantottam ezt a könyvet, azonnal szerelembe estem és naná, hogy kellett nekem. Imádom a kismamás történeteket, ilyenkor újraélem a terhességemet és ez kellemes nosztalgiával tölt el.
Vágytam arra, hogy a 9 hónap egyszerre legyen humoros, de nagyon tanulságos is. Igaz ami a borítóján olvasható: egyes részeknél nagyon kényelmetlenül éreztem magamat (mert annyira más volt a főszereplő, mint én, hogy ez rendesen zavarba hozott), más részeknél meg nevettem (mert magamra ismertem). Ugyanakkor összességében a 9 hónap nem az volt, amire számítottam, de valahogy mégis.

Kezdjük azzal, hogy a főszereplőnk Sonia már túl van két szülésen. A legnagyobb fia 5 éves, a kisebb 2. Már kinőttek az állandóan ölben levős, dajkálós időszakból, amikor nem tudnak elszakadni az anyukától, Sonia pedig kezdi élvezni a visszatérő szabadságát. Újra van egy kis ideje magára, ez pedig jót tesz a kapcsolatának a férjével is. Aztán derült égből villámcsapás, jön a nagy meglepetés: újra babát vár.
Akarja-e a picit? Maga se tudja, de tán először nem. Szeretné visszakapni egy kicsit önmagát és úgy érzi, hogy 3 gyerek teljesen fel fogja őrölni. Aztán kiderül, hogy a baba kislány és ez megváltoztat benne valamit.
Fiús anyukaként, csak anyának kell lennie. De lányos anyukaként egy leendő nő példaképének is. Sonia pedig ekkor fogja a kocsikulcsot és világgá megy. Innentől kezdve a történet pedig egy útkeresés.
Sonia "micsoda véletlen" olyan emberekkel találkozik, akik fontosak voltak a múltjában, tanulni akar tőlük, emlékezni. De vajon mi lesz az útkeresésének a vége?

Forrás
Mint ahogy fentebb említettem, egyfelől nem azt kaptam amire számítottam, ugyanakkor mégis.
Miért nem azt kaptam? Fura volt nekem ez az útkereséses szál. Velem is volt már olyan, hogy addig-addig-addig voltam, de sose tudtam volna megtenni, hogy csak úgy hónapokra lelépek, a párom meg oldja meg a gyerekeket egyedül, ahogy tudja. Nem tudnám elhagyni a gyermekeimet, akármennyire is össze vagyok zavarodva, félek és elegem van. Nem menne. Felelőtlenség. Sonia nagyon önző, nem gondol bele abba, hogy a gyermekei hogyan viselik a hirtelen eltűnését, nem gondolja át, hogy a férje hogyan fogja megoldani a munkája mellett a két picit, ráadásul nem viselkedik a magzat iránt sem felelősséggel. Összefekszik útszéli tök ismeretlen pasival, drogozik, iszik, totál letojja, hogy egy élet növekszik benne, mindig csak az zakatol a fejében, hogy "én, én, én". Ugyanakkor megértem, hisz anyaként a sokadik helyre szorulunk, néha elegünk lehet ebből és szeretnénk, ha mi is fontosak lennénk, végre mi jöhetnénk a sorban, de Sonia akkor is az én szememben helytelenül cselekedett és nem tudtam megérteni őt.

"Egy baba mellett szembetűnőbbek a nagyobb gyerek hibái. A baba tökéletes! A gyereknek már vannak tökéletlenségei - a gyerek egy emberi lény. A baba túl van az emberin. [...] És egy lányt? Most már példaképnek is kell lennie, nem csak anyának. Most már példát kell mutatnia. Ez elmondhatatlanul megrémíti."

És ugyanakkor miért kaptam azt, amire számítottam? Amikor magáról a terhességről ír, az érzésekről, és néha a gyereknevelésről, voltak olyan gondolatok amikor magamra ismertem és ez jó volt.

Ajánlanám-e olvasásra a könyvet? Attól függetlenül, hogy a főszereplő cselekedeteivel nem tudtam egyetérteni, igen. Jó volt, olvasmányos, "izgalmas" a maga kismamás voltában. A stílusa tán néhol nagyon éles, szókimondó, merev, de nagyon hamar rá lehet hangolódni és csak úszni a sorokkal.

2015. október 6., kedd

Kitekintő 17.

kedd, október 06, 2015 0 Hozzászólás
A Kitekintőben olyan könyvekre próbálom felhívni a figyelmet, melyek kis hazánkban még nem jelentek meg, de jónak tűnnek a külföldi értékelések alapján.

Angolul megjelent: 2015. aug.

The Dead Girls of Hysteria Hall 


Ez a könyv nagyon jó kis borzongatós történetnek tűnik. ;o)

Delia új háza régebben egy elmegyógyintézet volt, de nem minden "beteg" volt őrült, sokan közülük csak dacos, erős akaratúak, mint maga Delia is.
A ház nem akarja ereszteni a "problémás" lányokat, így kísérteni kezd, Delia pedig csapdába kerül. Szellemek vándorolnak a termeken és Delia úgy érzi, hogy a lelkek tele vannak sötét titkokkal, melyeket csak ő tud felfedni. Viszont versenyt kell futnia az idővel, mielőtt a ház hatalma mindenkit utolér, akit szeret. ...

2015. október 5., hétfő

Ti kérdeztétek (64.): Olvasol recenziós példányokat? Hogy kerültél kapcsolatba a könyvkiadókkal?

hétfő, október 05, 2015 0 Hozzászólás

Még egy RÉGEBBI bejegyzésben kértelek titeket, segítsetek abban, hogy fel tudjam éleszteni a Kérdezz! Felelek!-et, vagyis kérdezzetek. Jöttek is kérdések, most pedig válaszolok közülük egyre.

Olvasol recenziós példányokat? Hogy kerültél kapcsolatba a könyvkiadókkal?

Igen, olvasok recenziós példányokat, bár már nagyon keveset az időhiány miatt. Viszont pár évvel ezelőtt nagyon sok recenziós könyvet kaptam kiadóktól. 
Úgy emlékszem, hogy az első ilyen könyvemet 2010-ben kaptam és onnantól kezdve nem volt megállás. Akkoriban én kerestem meg a kiadókat, állandó kapcsolataim alakultak ki, majd jött az a pont, amikor már az állandó kapcsolat mellett kiadók kerestek, kértek fel egy-egy könyvük elolvasására.
Ma már alább hagyott bennem a recenziós könyvek olvasása. Bevallom, hogy egyfajta teljesítési kényszer fogott el akkoriban: minden jónak tűnő friss megjelenést olvasni szerettem volna, kértem a kiadóktól és minél hamarabb írni is akartam róla az oldalon. Ma már az időhiányom miatt ez lehetetlen. Nem tudok gyorsan olvasni és mivel 2013/2014-ben majdnem totál leálltam az olvasással, próbálom behozni az akkoriban megjelent jónak tűnő könyvek olvasását. :o)
Persze nem zárkózok el a kiadóktól, szerzőktől, ha megkeresést kapok, élek vele, de ritkán kérek recenziós példányt egyenlőre. ;o)