Follow Us @nikikonyvesem

2016. július 29., péntek

Pierre La Mure: Moulin Rouge

péntek, július 29, 2016 0 Hozzászólás
A Moulin Rouge plakátja
Bevallom őszintén, a képzőművészetért sose voltam oda. Meg tudom állapítani természetesen egy festményről, hogy tetszett-e avagy sem, de korántsem tud olyan szinten lelkesíteni, mint pl. egy könyv. Nyugtázom, hogy szép avagy sem (én is tudnék-e kb. ugyanilyet összehozni vagy sem, tán kicsit értetlenkedek, hogy ez a semmiség mitől is lett olyan értékes, mert egy 4 éves gyerek is összehozná), aztán tovább is lépek, nem hagy bennem maradandó nyomot. Miért is olvastam el akkor egy olyan festő életregényét, akiről nem is hallottam mindaddig a napig, amíg a könyvet a kezembe nem nyomták? Pusztán csak az ajánlás miatt. Megbántam-e? Nem.

A könyv Henri de Toulouse-Lautrec életét eleveníti fel szívfacsaró módon. A festő 1864-ben született Franciaországban és 37 éves korában hunyt el. Grófi családból származott, így nem kellett megtapasztalnia a szegénységet, a sors másképp tett a hátára hatalmas terhet. 
A szülei első unokatestvérek voltak, Henri tizenéves koráig a kortársainak megfelelően nőtt és fejlődött, de aztán az élete fenekestől felfordult. Több baleset is érte, majd megállt a növekedésben. Az alsó teste egy gyermeké volt, felsőteste pedig férfié. Ne kerülgessük a forró kását, a férfi külseje sokakban visszatetszést keltett, a saját apja se tartotta vele a kapcsolatot, csak az édesanyja állt mellette mindvégig. 
Eredeti címe: Moulin Rouge (1950.)
Kiadta: Vince (2001.)
Oldalszám: 422
Forrás: saját
Értékelésem:
Henri elhatározta, hogy festő lesz és mindent feltett erre a lapra. A barátai révén megtanulta, hogy festőnek lenni egyet jelent a szegénységgel. És bár anyagi gondjai nem voltak, de a várva várt hírnév csak nem akart beköszönteni mindaddig, míg el nem készítette a megnyíló Moulin Rouge figyelemfelkeltő, megbotránkoztató plakátját. Innentől kezdve ajtók nyíltak meg előtte, de Henri nagyon boldogtalan volt. Semmi másra nem vágyott csak arra, hogy egy nő elfogadja olyannak amilyen és szerelemből szeresse, de ezt sose tudta elérnie. Így szép fokozatosan inni kezdett és hát 37 éves korában magányosan, a hírnév küszöbén elhunyt.

Annyira szívfacsaró az élettörténete, hogy azt nem lehet szavakkal kifejezni. Nagyon jószívű, segítőkész, tisztelettudó férfi volt, akiben hatalmas volt a szerelem utáni vágy és a megfelelés. Szomorúnak tartom, hogy a testi adottságai mögé senki se nézett, egy nő se tudott beleszeretni. Nagyon igazságtalan sorsnak tartom ezt az élettől. Más ütötte-verte, prostituáltat csinált a "szerelméből", a nő mindig megbocsátott és visszament ehhez az alakhoz, ő elhalmozta minden földi jóval, az odafigyelésével, szeretetével az épp aktuális "szerelmét" és a végén mindig pofára esés lett belőle, mert "te csúnya vagy, törpe vagy, gnóm vagy, undorító vagy". Nagyon szomorú, igazságtalan és annyira mindennapi. :o( 

"Ne várj a nevetéssel, amíg boldog leszel, mert meghalsz anélkül, hogy valaha is nevettél volna."

2016. július 28., csütörtök

Holtodiglan- film

csütörtök, július 28, 2016 0 Hozzászólás
Egyre többször botlok A lány a vonaton adaptációjába és így beugrott, hogyha már a könyvet annyira hasonlítgatták a Holtodiglanhoz (szerintem ez amúgy nagy hiba volt, mert a nyomába se érhet), akkor megnézem a filmet. Így is történt.

Miről szól a film?

Nick és Amy az ötödik házassági évfordulójára készül. Gazdagok és elégedettek, ám az ünnep estéjén a feleségnek nyoma vész. Hamarosan kiderül, hogy a látszólag boldog pár élete tele volt félelmetes, sötét titkokkal. Persze mindenki arra gyanakszik, hogy Nickre keze van a dologban, ráadásul a hazugságaival és a furcsak viselkedésével még inkább magára tereli a zsaruk és a média gyanúját. Hiába bizonygatja az ártatlanságát, egyedül az ikertestvére, Margo bízik benne.

Véleményem? 

Már a könyv is nagyon tetszett és úgy érzem, hogy a film is ehhez méltóra sikeredett.
Izgalmas lett,  a színészek remek választások voltak, minden nagyon jól lett összehozva benne. Végig éreztem a feszültséget, ott volt a vibrálás, csak ajánlani tudom a filmet. 
Ha olvastátok a könyvet, akkor ne hagyjátok ki az adaptációt sem, nem az a fajta film, amiben csalódni lehet a könyvvel való összehasonlításkor.
Ha pedig még nem olvastátok a könyvet, akkor is ajánlom a figyelmetekbe. ;o)

2016. július 26., kedd

Kitekintő 36.

kedd, július 26, 2016 0 Hozzászólás
A Kitekintőben olyan könyvekre próbálom felhívni a figyelmet, melyek kis hazánkban még nem jelentek meg, de jónak tűnnek a külföldi értékelések alapján.

Angolul megjelent: 2016. ápr.

Simone St. James: Lost Among the Living


Anglia 1921.
Jo férjét három évvel ezelőtt lelőtték Németország fölött, de az asszony azóta se tudja magát túltenni a veszteségén.
Férje leereszkedő nagynénje, Dotti férje távol van, a fia pedig súlyosan megsérült.
Jo furcsa dolgokat tapasztal Dottiéknál. Lépéseket hall az üres folyosón, a hálószobájában a tárgyak átrendeződnek. A helyiek szerint a család el van átkozva. Aztán Jo felfedezi férje titkait.

2016. július 25., hétfő

Ti kérdeztétek (106.)- Olvasol-e párhuzamosan több könyvet?

hétfő, július 25, 2016 0 Hozzászólás

Mi is a Ti kérdeztétek? Külföldi minta alapján a Musing Mondays mintájára kialakult rovat, mely során kérdéseket tehettek fel és ezek közül hetente egyre válaszolok.
Tavaly a rovatfrissítéseknek köszönhetően sok kérdés érkezett hozzám, így egyenlőre ezekre fogok válaszolni. De mindezektől függetlenül ne fogjátok vissza magatokat, az utánpótlásra szükség van. ;o) Így ha kérdeznétek, akkor bátran írjatok nekem ERRE az e-mail címre.

Olvasol-e párhuzamosan több könyvet?
(Zsófi)

Hajaj! :oD Van, hogy csak kettőt, de van, hogy négyet, ötöt is. De megnyugtatok mindenkit: sose keverem össze a történeteket, az agyam egyből rááll az adott könyvre. ;o)

2016. július 24., vasárnap

Az idei nyár kedvenc olvasmánya nyereményjáték

vasárnap, július 24, 2016 0 Hozzászólás
Ezennel újabb nyereményjáték veszi kezdetét a blogon, kicsit más módon, mint ahogy eddig megszokhattátok. ;o)

A nyereményjáték neve nem véletlenül "Az idei nyár kedvenc olvasmánya", ugyanis 2 feltétele van a játékban való részvételnek:
  1. küldj egy fényképet az alábbi e-mail címre (konyvesem@gmail.com) az idei legjobb nyári olvasmányodról. De a képen ne csak egy borító szerepeljen, hanem tegyétek azt nyárias környezetbe! Szerepelhetsz akár te is rajta vagy csak a könyv és a hely (Balaton part, strand, stb. csak köze legyen a nyárhoz), mindenki fantáziájára bízom a kép elkészítését. Viszont! Azzal is tisztában kell lennetek, hogy a képek közül válogatni fogok és több meg fog jelenni a nyertes kihirdetésekor a bejegyzésben.
  2. a második feltétel az, hogy aki részt vesz a nyereményjátékban az vállalja, hogy a könyv kézhezvétele után készít magáról és a könyvről is egy fényképet, elküldi a fenti e-mail címre, amit aztán megjelentetek az oldalon is.

A sorsolás nem azon múlik, hogy ki készítette a legjobb fényképet, egyszerűen csak a szerencsén múlik majd. Papírlapokra írom majd fel a jelentkezők nevét és úgy húzok majd ki egyet.
Mivel a legjobb nyári olvasmányról van szó és a legjobb az egyet jelent, így mindenki csak 1 fényképpel "nevezhet". ;o)
És mit lehet nyerni? Egy példányt a Szellemek a fejben-ből, melyet postai úton juttatok el a nyertes részére. A fényképeket 2016. szeptember 2-ig várom, sorsolás szeptember 3-án. :o)

Várom a képeket!

Forrás

2016. július 22., péntek

Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó

péntek, július 22, 2016 0 Hozzászólás
Nagyon sok pozitív véleményt olvastam a könyvről, ráadásul a borítója is annyira egyszerű, de mégis szép, hogy nagyon fájt arra a fogam, hogy elolvashassam. Így gondolom nagyon ecsetelgetnem sem kell, mekkorát is dobbant pici szívem, amikor végre egy jó akció keretén belül sikerült szert tennem rá májusban.

Kezdjük ott, hogy a Veled minden hely ragyogó tipikusan az a YA történet, amikor két olyan főszereplőt sodor egymás útjába a sors, akiknek pont nem kellene találkozniuk. Mind a ketten annyira labilisak lelkileg, hogy egy ilyen szerelemből vagy jó sül ki vagy épp ellenkezőleg és a katasztrófa felé közelednek. Ebben a történetben a katasztrófa féle verzió valósult meg.

Violet nővére egy autóbalesetben meghalt, amit ő túlélt, de egyszerűen nem tudja magát túltenni a történteken. Próbál a szüleinek maximálisan megfelelni, hogy ezzel pótolja a nővérét, próbálja az űrt önmagában is betölteni azzal, hogy nem hagyja fakulni az emlékeket, de mindeközben egy napon eljut arra a pontra, hogy egy lépésre kerül az öngyilkosságtól.
Finch bipoláris zavarral küzd. Az apja ütötte-verte, majd egy másik nőért elhagyta a gyerekeit és a feleségét. Finch a két testvérével az édesanyjával maradt, aki dolgozik látástól mikulásig, ereje, energiája és idegrendszere nem nagyon van a gyerekekhez. A fiú hol jól van, hol épp nem. Amikor a sors az útjába sodorja Violetet, épp a mélyben van, melyből egy ideig a lány jelenléte, a vele töltött idő, a kibontakozó szerelem kihúzza őt, de vajon meddig tudja a felszínen tartani?

"Te vagy a szivárvány összes színe a vakító fehérségben."

Eredeti címe: All the Bright Places (2015.)
Kiadta: Maxim (2015.)
Oldalszám: 430
Forrás: saját
Értékelésem:
Miközben olvastam a könyvet, többször is az Eleanor és Park jutott eszembe. Először nem is értettem, hogy miért villan fel előttem az a könyv aztán leesett, hogy a hangulata, a bennem keltett érzések miatt. A Veled minden hely ragyogó sem egy kimondottan cselekményben gazdag történet a szememben hanem inkább olyan, ami az érzések és a gondolatok miatt olvasmányos és fájdalmas. 
Nem tudom, hogy tizenévesen milyen lehet olvasni, de nekem így 32 évesen néha "kis halál" volt. Többször az édesanya olvasói énem tört felszínre és úgy olvastam a sorokat, mint édesanya. Annyira sajnáltam a két főszereplőt és a terhet, melyet cipelniük kell, együtt élni a múlttal. Az első perctől kezdve sejtettem, hogy a történetük vége valami hasonló lesz, mint ami végül sikeredett. Szívbemarkoló segélykiáltás, ami után nem marad semmi, mint az üresség, a gondolatok, a magány és az emlékek. Bennem pedig a kérdések: hol vannak a szülők amikor baj van? Miért nem hallják meg a segélykiáltásokat? Rettegek és félek, mert ebben a világban nő fel az én gyerekem is. Vajon ha baj lesz, én meghallom-e időben, hogy odaérjek?

"Emlékszel mit mondott Michelangelo? Hogy a szobor benne van a kőben. Kezdettől fogva benne van, csak le kell fejteni róla a fölösleget."


2016. július 20., szerda

Ajánlok egy könyvet a figyelmedbe! 24.

szerda, július 20, 2016 0 Hozzászólás
Forrás
Mi is az Ajánlok egy könyvet a figyelmedbe?: külföldi minta alapján indult rovat. A lényege az, hogyha ajánlanál egy könyvet a figyelmembe/figyelmünkbe, akkor "ragadj tollat" és írj egy ajánlót róla nekem. Én pedig megosztom a gondolataidat a blogomon.
Bővebben ITT olvashatsz a hogyanokról és a rovatról.
A mostani könyvajánló ENNEK a bejegyzésnek köszönhetően futott be hozzám.


Szia Niki! 

Próbáltam keresni olyan könyvet, amiről még nem írtál és ha jól látom az Útvesztő nincs közötte (és ez jutott csak hirtelen eszembe). Szóval azért ajánlom ezt a könyvet, mert imádom világot amit James Dashner megteremtett. (hangulat, szereplők gondolkodása, rejtélyek, felépítés, stb). Ezeket nem fejteném ki, mert lenne belőle egy 10 oldalas bemutatás tele spoilerrel. 
Annak ajánlom, aki szereti a pörgős, akciódús, elgondolkodtató könyveket. 
Bocsánat a rövid érvelésért de legalább nem regény:D 

Üdv, Maja



Szia Maja!

Nyugodtan írhattál volna regényt is, örömmel olvastam volna. ;o)
Nos, az Útvesztőt tényleg nem olvastam még, így köszönöm szépen az ajánlódat. Eddig a Kívánságlistámon se szerepelt -valahogy a fülszövege nem hozott lázba-, de mostantól oda fogok rá figyelni a könyvtárban. És ha bent lesz szabadon, akkor a kosaramban fog landolni. :o)

2016. július 18., hétfő

Ti kérdeztétek (105.)- Hallgatsz zenét olvasás közben? Ha igen, mit?

hétfő, július 18, 2016 0 Hozzászólás

Mi is a Ti kérdeztétek? Külföldi minta alapján a Musing Mondays mintájára kialakult rovat, mely során kérdéseket tehettek fel és ezek közül hetente egyre válaszolok.
Tavaly a rovatfrissítéseknek köszönhetően sok kérdés érkezett hozzám, így egyenlőre ezekre fogok válaszolni. De mindezektől függetlenül ne fogjátok vissza magatokat, az utánpótlásra szükség van. ;o) Így ha kérdeznétek, akkor bátran írjatok nekem ERRE az e-mail címre.

Hallgatsz zenét olvasás közben? Ha igen, mit?
(uborka)

Nem, sose hallgatok közben zenét, nem tudok akkor figyelni a szövegre. :o)

2016. július 17., vasárnap

Paul Tremblay: Szellemek a fejben

vasárnap, július 17, 2016 0 Hozzászólás
Már a megjelenése előtt nagyon kíváncsi lettem erre a könyvre a fülszövege alapján.
Egy 14 éves lány, akit szellemek szállnak meg vagy csak őrült? Ördögűzés? És mindez megörökítve egy valóságshow keretein belül? A végén pedig egy rémisztő tragédia, melynek következtében a műsor leáll és minden anyagot eltüntetnek? Mi történt? Tudni akartam. Ráadásul az is felcsigázott, hogy 15 év elteltével a történtekre nem más emlékszik vissza, mint a megszállt lány húga, aki akkor 8 éves volt.

Mire számítottam a könyv olvasása előtt? Feszültségre, rémisztő fordulatokra, a fejemben dübörgő horrorfilmekre oly jellemző hangeffektekre, a szívem torkomban való dobogására, rémületre, sokkra, vérre és szellemekre. Mindezek közül mit kaptam meg?
  • A feszültség szerintem kellőképpen a helyén volt.
  • Rémisztő fordulatok annyira nem jellemzőek a történetre.
  • Hangeffektek? A Szomorú Vasárnap annyira nem rémisztő, mindezek ellenére szerepet kap a történetben és megmaradt bennem is, dúdolgattam magamba többször.
  • A szívem torkomban való dobogása? Bár a feszültség a helyén volt, de ettől függetlenül nem éreztem azt a fajta rémületet, készenléti állapotot, mint mondjuk King Cujo-jánál. (Ne kérdezzétek miért épp a Cujo jutott most eszembe.)
  • Rémület? Nem volt.
  • Sokk? Nem volt.
  • Vér? Nem volt.
  • Szellemek? Meghagyom a megfejtést a számotokra, olvassátok el a történetet!
A "nem voltak" helyett kaptam viszont mást. Sokszor zavarban éreztem magamat a történet olvasása során, mert annyira a cselekmény háta mögé akartam látni, hogy egyszerűen nem tudtam elhinni azt, amit olvasok. Mindig nyomokat kerestem a történet mögött, hogy aztán a végén ne döbbenjek majd meg, amikor kiderül a titok. Mert biztos voltam abban, hogy a történet végén ott lesz a megoldás, mint a krimik esetében is, amikor aztán verjük a fejünket a falban, hogy nem vettük észre, hogy ki a gyilkos, miközben ott voltak a jelek végig a szemünk előtt a sorok közt. Na de visszatérve a zavarra. Biztos voltam abban, hogy a történet legvégén kiderül majd, hogy a történet igazi ludasa nem más, mint a 8 éves kislány. Micsoda csattanó lett volna!

Eredeti címe: A Head Full of Ghosts (2015.)
Kiadta: Agave (2016.)
Oldalszám: 288
Forrás: kiadó
Értékelésem:
De lássuk akkor, hogy miről is szól a Szellemek a fejben.
A történet felépítését tekintve először a jelenben vagyunk, amikor is Merry találkozik egy írónővel, aki szeretné megírni a család történetét. Interjúkat ad neki, elmeséli a történteket, lényegében ebből az elbeszélésből épül fel a Szellemek a fejben.
Néha pedig beleszövésbe kerül a cselekmények közé egy bizonyos Karen blogbejegyzései, aki a fejébe vette, hogy 15 évvel a történtek után kielemzi a valóságshowt, szinte képkockáról képkockára és próbál tudományos, elfogadható magyarázatokat adni a házban történtekre.
Aztán persze a történet végén kiderül, hogy kicsoda Karen, na meg alapjáraton hogyan is zárul a történet.

A fülszöveg nagyon jól összefoglalja a történetet. Egy 14 éves lányt megszállnak a szellemek és fura, rémisztő dolgokat tesz. A szülők kezdetben pszichológushoz hordják, de semmit se használ, végül végső kétségbeesésükben az egyházhoz fordulnak. Azt ne kérdezzétek, hogy az egyházzal való együttműködés hogyan jön össze a valóságshowal, de a vége az lesz, hogy a szülők belemennek abba, hogy a hétköznapjaikat ország-világ láthassa. Természetesen az egyház meg van győződve arról, hogy a kislányt megszállta az ördög és elkezdődik az ördögűzés, amire nem írhatom azt, hogy a nem várt fordulattal folytatódik, mert a várt fordulattal fog. A poén viszont csak ezután következik majd. ...

A történetben megismert családunk a 14 éves Marjorieból, a 8 éves Merryből, a bankban dolgozó édesanyáról és a munkanélkülivé vált apából áll.
Apukát hosszú idő után elérte a leépítés, új munkahelyet nem talál, a család felélte a tartalékait, nő a feszültség a szülők közt, a valóságshowal járó összeg egyfajta mentőöv a számukra.
A két testvér amúgy a történet elején nagyon jól kijön egymással, sőt, a vége felé se változik ez meg annak ellenére sem, hogy Marjorie sokszor a frászt hozza szerencsétlen húgára aki a kora miatt nagyon befolyásolható még.

A történet csattanója? "Durva" lett a vége, de pszt, egy szót se róla. Olvassátok el a történetet, aztán érezzétek a végén ti is azt, hogy tátva marad a szátok.

"– Mondja csak. Látott – e már valaha démont? Hogy nézett ki? Átsejlett a gazdatest testén, nekipréselődött belülről? Kirajzolódtak egy karom, szárny, arc, vagy egy szörnyszülött a bőrükön? Hasonlíthat – e rám egy démon; tűnhet – e úgy, hogy egy ember szorult egy másik ember testébe? Nyomot hagynak odabent a démonok?"

Milyen is akkor összességében a Szellemek a fejben? Izgalmas olvasmány, bár nem annyira zizis, mint számítottam rá. Csütörtök este volt, amikor kézhez kaptam, péntek reggel elutaztunk a hétvégére és ezt a könyvet vittem magammal a 2-3 órás autós útra. Az odafelé vezető úton a felével végeztem is, hazafelé pedig befejeztem. Így lényegében 1 nap alatt elolvastam, kellőképpen beszippantott.
Tetszett, hogy blogbejegyzések is bele lettek szőve a történetbe, így egy kicsit más oldalról is láthattuk a "valóságot". Tudományosabban, elbizonytalanítóbban. Most akkor mi az igazság? Minden csak trükk, színjátszás? Vannak szellemek vagy nincsenek? Ki a gonosz, már ha van ilyen? És miközben a kérdések ott zakatolnak az olvasó fejében, ott vannak a tudományosnak tűnő magyarázatok, elemzések, az agy szinte sikít, hogy na de láttad, olvastad a történteket, hogy mered cáfolni azt, ami a szemed előtt lejátszódik? Kicsit olyan, mint amikor gyerekként elmegyünk a cirkuszba a csúnya bácsi karddal beleszúr a ládikába, amiben a néni fekszik, a rosszullét kerülget minket, majd széles vigyorral kiszáll a nő a ládából, sehol rajta a karcolás és egyszerűen nem értjük, hogy mi történt. Aztán elmegyünk felnőtt fejjel is és látjuk, hogy bizony az a ládikó trükkös ám, miért nem vettük észre gyerekként, hogy a néni nem tud megsérülni benne? (Bár azt továbbra se értem, hogy a fészkes fenébe lehet, amikor tizedmásodpercek alatt átöltöznek a porondon, vagy épp a pasi beszórja papírral a csajt, aztán mire a papírdarabok lehullanak a földre, a csaj már másik ruhában is van. Sebaj, majd 100 évesen ezt is megfejtem. Amúgy igen, pár hete a Fővárosi Nagycirkuszban jártunk és megnéztük az Atlantisz gyermekeit, csak kicsit vagyok még mindig a show hatása alatt. Na de kanyarodjunk vissza a történethez.)

Paul Tremblay eme története elnyerte idén a Bram-Stoker díjat, mint a legjobb horror. Úgyhogy már csak a díjazás miatt is figyelemfelkeltő lehet a történet, de én is csak ajánlani tudom a figyelmetekbe. Nem az a véres horror, de mégis van benne valami. Olvassátok el!


2016. július 14., csütörtök

Susan Elizabeth Phillips: A nagy menekülés

csütörtök, július 14, 2016 0 Hozzászólás
Részlet a belga borítóból

Wynette, Texas #7


Rég olvastam már SEP-től, így nagyon örültem annak, hogy a közös könyves blogunkon -a Könyvfalókon- a nyári olvasmányunknak A nagy menekülést választottuk. Aztán elkezdtem olvasni és annyira ismerős volt a történet. Végül leesett, hogy anno én már egyszer nekikezdtem az olvasásának, csak akkor hangulat hiányában félbehagytam. Most viszont befejeztem és nem bántam meg. ;o)

Eredeti címe: The Great Escape (2012.)
Kiadta: Victoria (2014.)
Oldalszám: 368
Forrás: saját
Értékelésem:
Lucy lenne a menyasszonyunk, aki nem más, mint A szeretőm a First Ladyben feltűnt kislány, a vőlegényünk pedig a Luxusmucusban megismert Francesca és Dallas tökéletes fia. Ha olvastátok már a Zsák a foltját -mint ahogy én is-, akkor pedig megismerhettétek Lucy legjobb barátnőjét, aki felteszi az i-re a pontot. Ezt követően fogja magát a menyasszony és megszökik. (Aztán a barátnő összejön a vőlegénnyel, mint ahogy a Zsák a foltjában olvasni lehet.)
A szökésében segít neki a vőlegény egyik barátja, aki külsőleg vad motoros, állatias, aztán persze kiderül, hogy nem is a vőlegény barátja, de még csak vad motoros és állatias sem. Mindezektől függetlenül Lucy vele menekül inkognitóban a "világ végére", ahol egy kis nyugalomra lel. Közben persze ahogy lennie kell, naná, hogy a két fiatal összemelegedik és rajtuk kívül még pár másik szerelmi szál is beleszövésbe kerül a történetbe. 

Nagyon kellemes volt a széria utolsó kötete és nagyon örültem annak, hogy ezzel kivégeztem a teljes sorozatot. :o) Büszke vagyok magamra, hogy végre egy sorozat amit nem csak elkezdtem, de be is fejeztem. Igaz, csak a bejegyzés írása közben derült ki számomra, hogy nincs több része a szériának, de mindegy. ;o)

Maga a karakterek, a történet, a SEP-től megszokott színvonallal kerültek felépítésre. Aranyosak, bájosak, szerethetőek voltak. A cselekmény szintén nagyon kellemes volt, bár számomra kicsit fura, hogy eddig többnyire a főszálon kívül csak 1 mellékszál beleszövése került a történetbe, most pedig Lucyékon kívül 3 is:
  1. Először is Lucy legjobb barátnője és a vőlegényé.
  2. Aztán ott van még Panda (a vad motorosunk) legújabb megbízatása, a TV műsorból megismert celebecske és a leszbikus párja.
  3. És Panda új szomszédja, aki küzd tini kora démonaival és régi ismerősével, akit megvetni szeretne, de közben meg érdekes módon vonzódni kezd hozzá.
"Mire az ajtóhoz ért, a férfi már kioldotta a motorra kötözött csomagot, majd kinyitotta az egyik oldaltáskát. Ahogy kivette belőle aznap esti söradagját, Lucy megpillantotta a táska belsejére ragasztott matricát.
NE BÍZZ MEG SEMMIBEN, AMI HAVI ÖT NAPIG VÉRZIK ÉS NEM HAL BELE"

A lényeg a lényeg, hogy SEP az az írónő, akit csak ajánlani tudok azok figyelmébe, akik szeretik a könnyed romantikus történeteket. Ez a sorozata is ilyen, bátran vágjatok bele!


2016. július 13., szerda

A postás mindig kétszer csenget (35.)

szerda, július 13, 2016 0 Hozzászólás
Mi is az A postás mindig kétszer csenget?: Ez az esemény külföldi blogok mintája alapján indult. A résztvevő bloggerek hetente, havonta -kinek, hogy- beszámolnak egy-egy bejegyzésben arról, hogy az adott héten/hónapban milyen könyveket vettek, kaptak recenzióra, kölcsön, cseréltek, kölcsönöztek a könyvtárból, stb.

A júniusi beszerzéseim nagyon arányosan alakultak, ugyanis 3 könyv saját szerzemény, 2 könyvtárból van, 1 pedig recenziós példány.

Saját szerzemény a Fangirl, Taktus és A Rémálom-ügy.
Az Eleanor és Park is tetszett Rowell tollából, így nem sokat gondolkodtam azon, hogy az írónő egyik másik magyarul is megjelenő regénye -a Fangirl- valamikor beszerzős lesz számomra. Bízom abban, hogy nem fogok csalódni a történetben.
A Taktusról eddig többnyire pozitív véleményekbe botlottam és nem csak a borítója figyelemfelkeltő, hanem ismerjük el, hogy a fülszövege is. Ti mit szólnátok hozzá, ha egy reggel arra ébrednétek, hogy egy hatalmas gyémánt gyűrű van az ujjatokon és fogalmatok sincs, hogy került oda? Ugye hogy ugye. ;o)
A Rémálom-ügy fülszövege szintén már a megjelenése előtt felkeltette az érdeklődésemet, amolyan aranyos kis könyvecskének tűnik számomra.

Amikor sétáltam a könyvtár polcai közt és megpillantottam Mazetti Elváltak és válófélben lévők panaszai c. történetét, a felismerés felülírta magamban azt, hogy mennyire is csalódtam a Családi sírboltban, így a könyv a kosaramban landolt. Sajnos. Ugyanis szintén csalódása volt. :o(
Az árulás szíve megpillantásakor pedig szó szerint sikkantottam egyet örömömben és kaptam is érte azonnal, nehogy valaki a tizedmásodperc alatt megelőzzön és rávesse magát a kötetre.

A Szellemek a fejben recenziós példány, melyről hamarosan írok is majd, ugyanis kb. 24 óra alatt olvashattam el, annyira beszippantott. ;o)

2016. július 12., kedd

Kitekintő 35.

kedd, július 12, 2016 0 Hozzászólás
A Kitekintőben olyan könyvekre próbálom felhívni a figyelmet, melyek kis hazánkban még nem jelentek meg, de jónak tűnnek a külföldi értékelések alapján.

Angolul megjelent: 2016. április

Julie McElwain: A Murder in Time


Kendra Donovannak emelkedik a csillaga az FBI-nál, de aztán minden megváltozik amikor egy akció során súlyosan megsebesül, a csapatát pedig meggyilkolják. Amikor felépül, elhatározza, hogy bosszút áll.
Egy bérgyilkos elől menekül, amikor megbotlik és a következő pillanatban ugyanazon a helyen, de 1815-ben találja magát.
Próbál beilleszkedni és kitalálni, hogyan kerülhet vissza a jelenbe, de ekkor egy holttestre bukkannak. Kendra pedig nyomozni kezd. 

2016. július 11., hétfő

Ti kérdeztétek (104.)- Melyik a kedvenc szépirodalmi műved?

hétfő, július 11, 2016 0 Hozzászólás

Mi is a Ti kérdeztétek? Külföldi minta alapján a Musing Mondays mintájára kialakult rovat, mely során kérdéseket tehettek fel és ezek közül hetente egyre válaszolok.
Tavaly a rovatfrissítéseknek köszönhetően sok kérdés érkezett hozzám, így egyenlőre ezekre fogok válaszolni. De mindezektől függetlenül ne fogjátok vissza magatokat, az utánpótlásra szükség van. ;o) Így ha kérdeznétek, akkor bátran írjatok nekem ERRE az e-mail címre.

Melyik a kedvenc szépirodalmi műved?
(uborka)

Bár mostanság (na jó, évek óta) szórakoztató irodalmat olvasok szinte csak, ettől függetlenül nem kevés szépirodalommal volt kapcsolatom az évek során, melyek közül több kedvencem is lett. Pl.:
  • Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
  • Alexandre Dumas: A három testőr
  • Puskin: Anyegin
  • Tolsztoj: Anna Karenina
  • John Fowles: A lepkegyűjtő
  • John Fowles: A francia hadnagy szeretője
  • Juliette Benzoni: Marianne sorozata
stb.

2016. július 10., vasárnap

Sarah MacLean: A hódítás tíz szabálya

vasárnap, július 10, 2016 0 Hozzászólás

A csábítás kilenc szabálya #2


A sorozat első része is nagyon kellemes olvasmány volt, így sokat nem agyaltam azon, hogy a második rész felkerüljön-e az idei Várólista csökkentéses listámra. Örülök, hogy végül úgy döntöttem, hogy igen. ;o)

A csábítás kilenc szabálya nagyon szórakoztató, jól megírt történelmi romantikus regény volt, de az írónő a második résszel se hazudtolta meg önmagát.

Ebben a részben az első részben megismert Gabriel ikertestvére az egyik főszereplőnk. Lord Nicolast az egyik női magazin a legvonzóbb férfinak nevezi, ezzel pedig nők seregének figyelmét kelti fel a férfi, aki amúgy se szűkölködött a figyelemben. Az eladósorba került lányok csüngnek rajta, de Lord Nicolast rettentően untatja az egész. Tipikusan akár a jelenbe is át lehetne vinni a történteket: sosem az a nő az érdekes egy férfinak, aki adja-teszi magát előtte, hanem pont ellenkezőleg, aki másképp kelti fel az érdeklődését.
Eredeti címe: Eleven Scandals to Start
 to Win a Duke's Heart (2010.)
Kiadta: Könyvmolyképző (2014.)
Oldalszám: 446
Forrás: saját
Értékelésem:
A történetünkben "ez a másképp kelti fel az érdeklődését" hölgy pedig nem más lesz, mint a Lottólord lánya. A Lord elhuny, így a 24 éves lány egyedül marad a 10 éves öccsével, nemesi címmel, de vagyon nélkül. Ráadásul az életét arra tette fel, hogy bajba jutott lányoknak segítsen a birtokán.
Így akad nyomára Lord Nicolas is, aki épp a herceg eltűnt húgát keresi, majd a véletlen úgy hozza, hogy összeakad Isabellel (ő lenne a már fentebb említett női főszereplőnk). A fiatal nő azonnal felkelti az érdeklődését, arról nem is szólva, hogy az őt körüllengő titok csak még jobban felcsigázza.
Miért van egy rakás nő a birtokon? Hol vannak a férfiak? Mit titkol Isabel?
Mindaközben ahogy próbál rájönni a miértekre, egyre inkább izzik köztük a levegő és természetesen elkerülhetetlen a szerelem. ;o)

Nagyon élveztem a főszereplők közti kis huzavonát, Isabel nyelve rendesen fel van vágva, de ezzel csak még izgalmasabbá tette az írónő a történetet. Mind a két főszereplőt megkedveltem, örültem annak, hogy olvashattam a történetüket.
A romantikus irodalom kedvelői ne hagyják ki a sorozat második kötetét sem! Nagyon kellemes volt olvasni, csak ajánlani tudom a figyelmetekbe!

A harmadik részben pedig az a bizonyos herceg lesz majd a főszereplő, akinek a húgát ebben a részben Lord Nicolas kereste. Remélem hamarosan ehhez a kötethez is szerencsém lehet. ;o)

"– Utálom, ha igazad van – dünnyögte.
Ralston vigyorgott.
– Mivel ritkán tévedek, el tudom képzelni, hogy ez nagyon zavar téged."

2016. július 7., csütörtök

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok

csütörtök, július 07, 2016 2 Hozzászólás
Forrás

Ambrózy báró esetei #2


Ó Istenem, egyszerűen nem tudom szavakkal visszaadni, hogy mennyire is fantasztikus volt a trilógia második része. A napokban épp egy ismerősömnek szerettem volna a figyelmébe ajánlani, de csak addig jutottam, hogy nagy lendülettel szerettem volna belevetni magamat az ajánlásba, röviden nekikezdtem annak, hogy miről szólt, majd elakadt a szavam, egyszerűen nem tudtam kellőképpen megfogalmazni, hogy mit is szerettem volna, végül csak annyit tudtam kinyögni, hogy Tudod mit? Olvasd el! A bejegyzés írásával is így vagyok. Egyszerűen nem akarom ecsetelgetni, hogy miről szólt a Leányrablás Budapesten folytatása, olvassátok el! Az ilyen könyveket tuti ajánlott vagy kötelező olvasmánnyá tenném, Böszörményi Gyula egyszerűen egy zseni! IMÁDOM!

Kiadta: Könyvmolyképző (2015.)
Oldalszám: 556
Forrás: könyvtár
Értékelésem:
Mivel ecsetelgetni hosszan nem akarom, hogy miről szólt ez a kötet, meghagyom mindenkinek a gyönyörűséget, hogy saját magától fedezhesse fel a részleteket, így csak nagyon röviden foglalnám össze a történet vázát.
Milink továbbra is az Ambrózy villában él, ahol minden változatlan. A bárónk mufurc, Mili meg nagyon kíváncsi, ami természetesen most is bajba fogja majd sodorni őket.
Rudnay rendőrfőkapitány pár titokzatos eset felgöngyölítésére kéri fel a bárót, aki neki is kezd a nyomozásnak Milivel. És mindeközben tudtukon kívül, egyre közelebb jutnak Mili nővéréhez. 

Miért is imádom ezt a trilógiát?
Böszörményi Gyula zseniálisan megeleveníti az 1900-as évek Magyarországát. 
Valós személyeket sző bele a történetébe, bár egyesekhez kitalált cselekményt társít. 
Valós, korabeli helyszíneken játszódik a történet.
És a nyelvezet! Zseniális! 
Szinte odacsöppenek az 1900-as évekbe, ott járok a Tabánban, az agyam már át is áll a korabeli beszédre, a történet vége felé, már "külföldi" szavakat jegyzek meg, nincs szükségem a lábjegyzetre, hogy mi mit is jelent, egyszerűen átélem a történetet! IMÁDOM!

Olvassátok el! Most is úgy éreztem olvasva a könyvet, hogy szeretnék elmenni azokra a helyszínekre, melyek szerepelnek a történetben. Szeretném megnézni az adott épületet most hogyan néz ki, szeretném megnézni az emlegetett Pesti Hírlap korabeli számait, szeretnék nyomozni.
Ajánlom a figyelmetekbe a Tabán Anno blogot, amin tényleg nagyon érdekes böngészgetni, de ami a legfontosabb: OLVASSÁTOK EL A KÖNYVET!

2016. július 6., szerda

Ajánlok egy könyvet a figyelmedbe! 23.

szerda, július 06, 2016 0 Hozzászólás
Forrás
Mi is az Ajánlok egy könyvet a figyelmedbe?: külföldi minta alapján indult rovat. A lényege az, hogyha ajánlanál egy könyvet a figyelmembe/figyelmünkbe, akkor "ragadj tollat" és írj egy ajánlót róla nekem. Én pedig megosztom a gondolataidat a blogomon.
Bővebben ITT olvashatsz a hogyanokról és a rovatról.
A mostani könyvajánló ENNEK a bejegyzésnek köszönhetően futott be hozzám.


Szia Niki, 

ajánlani szeretném neked Poison Princess – Méreghercegnő könyvet . Azért ezt ajánlom mert úgy gondolom, hogy tetszene, meg amúgy ZSENIÁLIS a könyv. Kb. egy nap alatt kivégeztem. 
Először a főszereplő az elején az agyadra fog menni, de hidd el nem bánod meg. Én moly.hu n találtam rá és 93% ami azért mond valamit. 
Remélem megfogadod tanácsom és elfalod ezt a könyvet is :) 

Üdv: Oláh Flóra




Szia Flóra,

már olvastam az ajánlott könyvedet és nagyon tetszett, én is csak ajánlani tudom mindenki figyelmébe. :o) Igaz, arra már nem emlékszem, hogy a főszereplő csaj az agyamra ment-e a történet elején, mert összességében teljesen odáig voltam érte. A felépítése, a cselekmény, minden! Tényleg olvassa el mindenki, csak pozitívan tudok róla én is nyilatkozni.
ITT írtam róla.

2016. július 4., hétfő

Ti kérdeztétek (103.)- Kedvenc filmadaptációd?

hétfő, július 04, 2016 0 Hozzászólás

Mi is a Ti kérdeztétek? Külföldi minta alapján a Musing Mondays mintájára kialakult rovat, mely során kérdéseket tehettek fel és ezek közül hetente egyre válaszolok.
Tavaly a rovatfrissítéseknek köszönhetően sok kérdés érkezett hozzám, így egyenlőre ezekre fogok válaszolni. De mindezektől függetlenül ne fogjátok vissza magatokat, az utánpótlásra szükség van. ;o) Így ha kérdeznétek, akkor bátran írjatok nekem ERRE az e-mail címre.

Kedvenc filmadaptációd?
(uborka)

Nehéz erre a kérdésre válaszolnom és lehet, hogy unalmas leszek már, de a Harry Potter részek azok. :o) Többnyire adaptációknál el szokták követni azt a hibát a filmesek, hogy fontos részeket kihagynak, átírnak, rossz a szereplőgárda, stb. Nos, a Harry Potter filmeknél szerintem minden a lehető legjobban alakult.
De írhattam volna az Elfújta a szelet is. Clark Gable akár az üknagyapám is lehetne, de akkor is piszok sármos a filmben. ;o)

2016. július 3., vasárnap

Júniusi összefoglaló

vasárnap, július 03, 2016 0 Hozzászólás
Eltelt a júniusi is, a nyár első igazi hónapja és amilyen szerencsétlen vagyok, hát eddig nem úgy jött ki minden hétvégére a lépés, hogy vagy rossz idő volt és emiatt nem jutottam el a strandra/ Balatonra vagy ha épp jó idő volt, akkor más elfoglaltság fontosabb volt, na de a lényeg úgy is csak annyi, hogy nyár első hónapja ide vagy oda, én bizony még nem élveztem ki ezt az évszakot eddig. :o(
De hátha majd júliusban. ;o) Addig is lássuk, hogy mi történt a blogon júniusban.

Rovatok

A Ti kérdeztétek keretén belül válaszoltam azokra a kérdésekre, hogy Mennyi volt a legtöbb idő, amit egyhuzamban olvasással töltöttem, Ki a világ legjobb írója szerintem, Van-e olyan könyv, amit nagyon szeretek, de a többség ki nem állhat, Melyek azok a könyvsorozatok, amiket biztos nem fogok folytatni.
A Kitekintő és az Ajánlok egy könyvet a figyelmedbe is frissült a hónapban, valamint egy évekkel ezelőtt félbemaradt rovat, az Alkotóműhely is frissült.

Könyvek

Ez a hónap elég vegyesre sikeredett a könyveket tekintve. Voltak igazán klassz kis olvasmányok, voltak amolyan "elment kategóriák" és voltak csalódások is.
Lakatos Levente: Szétcsókolt szavak
Richard Parker: A hetedik ház
Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok
Bruck Edith: Hány csillag az égen?
Anna Banks: Triton
Katarina Mazetti: Családi sírbolt
Nicole Williams: Crash – Zuhanás
Jessica Sorensen: Ella és Micha titka- FÉLBEHAGYVA
E. L. James: Grey- FÉLBEHAGYVA

Gyermekirodalom a hónapban nem került sorra, de helyette jöttem két adaptációval.
A visszatérő- film
Az 5. hullám- film
Valamint volt egy töltelék bejegyzés is.
"Mikor írta be a nevét utoljára a Google-ba?"

Blogélet és statisztika

Véget ért a nyereményjáték, sorsoltam.  (A felmérés vége) A hónap leglátogatottabb bejegyzése továbbra is A tökéletes játék. Kb. 6X annyian olvastátok, mint bármely más bejegyzésemet a hónapban. Komolyan nem értem, hogy hónapok óta miért ilyen olvasott ez a bejegyzés. De ha a júniusban megjelent könyves bejegyzések statisztikáját nézzük, akkor a legolvasottabb a Grey volt.
Legtöbben érthető módon továbbra is itthonról látogattok a blogra, de második helyen most Ukrajna, a harmadik helyen pedig USA szerepel.

Az Instagramomat frissítem -ha épp nem felejtem el-, így júniusban pl. mutattam egy pillanatfelvételt egy olyan könyvről, melyről épp akkor írtam a bejegyzésemet. Könyv + monitorom + billentyűzet + a reggeli jeges kávém. ;o)
Könyvesem Niki (@nikikonyvesem) által közzétett fénykép,

2016. július 2., szombat

Alice Tükörországban- film

szombat, július 02, 2016 0 Hozzászólás
Bár nem láttam az Alice Csodaországbant, ettől függetlenül ismerve a történetet nem aggódtam, amikor fejest ugrottam a film megnézésébe.

Miről szólt a film?

A Disney Alice Tükörországban című kalandjában ismét életre kelnek Lewis Carroll felejthetetlen figurái. Alice visszatér Csodaországba, ahol ráadásul még időutazóvá is kell válnia, hogy megmenthesse a bolond Kalapost. Alice Kingsleigh az elmúlt években édesapja nyomdokaiba akart lépni, ezért a tengeren hajózott. Miután visszatér Londonba, egy mágikus nagyító birtokába jut, amelynek segítségével visszatér Csodaországban megismert barátaihoz, a Fehér nyúlhoz, a Bölcselőhöz, a Cheshire macskához és persze a bolond Kalaposhoz, aki azonban, mintha nem lenne önmaga. Ezért Mirana elküldi Alice-t, hogy kérje kölcsön a titokzatos Kronoszférát, ezt a fémből készült gömböt, amely magát az időt működteti. Ahogy visszatér a múltba, a lány számos barátjával és ellenségével találkozik, miközben veszedelmes küldetésének próbál a végére járni és megmenteni a Kalapost.

Véleményem?

Igaz, hogy néhol kicsit (na jó, volt amikor nagyon) untam a filmet, de összességében aranyos, bájos volt és tanulságos. 
Kalapost eléggé elmaszkírozták, lehetett volna kevésbé rémisztő, illetve valahogy a színek egy idő után annyira élesek, túl "színesek" voltak, hogy az összhatás zavaró lett, de mindezektől függetlenül ajánlom nektek. Túl sokat ettől függetlenül ne várjatok a filmtől.

2016. július 1., péntek

Alkotóműhely 13.

péntek, július 01, 2016 0 Hozzászólás
Nem is tudom mióta hevert már ez a bejegyzés eredetileg a piszkozataim között -ha tudnátok mennyi piszkozatban levő bejegyzésem van!-, de szerintem több éve kiindulva abból, hogy milyen rég frissült ez a rovat. :o) Most viszont mindenféle változtatás nélkül közzéteszem.

Forrást ne kérdezzetek, csak úgy mentegetem le egy ideje a könyvjelző tervek képeit a gépre, szóval valamilyen keresőkifejezés során dobta ki őket a Google.
Az elkészítésük egyiknek se túl bonyolult, hol egy kis ragasztás, hol pár öltés, hol pár perc hajtogatás és kész is az eredmény. ;o)
Ha esetleg valamelyiknek az elkészítését nem látnátok át, akkor jelezzétek és leírom, én hogyan készíteném el.