Forrás
Mi is az Ajánlok egy könyvet a figyelmedbe?: külföldi minta alapján indult rovat. A lényege az, hogyha ajánlanál egy könyvet a figyelmembe/figyelmünkbe, akkor "ragadj tollat" és írj egy ajánlót róla nekem. Én pedig megosztom a gondolataidat a blogomon.
Bővebben ITT olvashatsz a hogyanokról és a rovatról.
A mostani könyvajánló ENNEK a bejegyzésnek köszönhetően futott be hozzám.

Kedves Niki!

Ajánlom figyelmedbe a Semmi című könyvet Janne Tellertől. Nemrég találtam rá és rögtön tudtam, hogy márpedig nekem ez kell. A tény, hogy Dániában betiltották a könyvet, majd kötelező olvasmány lett megfogott. Nagyon tetszett maga a gondolat. Több ismerősömmel is "kibeszéltem" és meglepett, hogy milyen ellentétes  reakciókat váltott ki belőlünk. Erre példa a molyos értékelések vegyessége:http://moly.hu/konyvek/janne-teller-semmi Szerintem érdemes elolvasni őket, mert valósághűen lefestik a könyv hatásait (számomra). Mindannyiunkban gondolatokat ébresztett és azt hiszem ez volt az írónő célja is.

Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődésedet, köszönöm, hogy végig olvastad. Továbbá köszönettel fogadok minden véleményt, amennyiben érdemesnek találod olvasásra és/ van rá időd.

Üdv: Egy könyvmoly


Kedves Egy könyvmoly!

Köszönöm a könyves ajánlódat, bevallom őszintén leginkább az a tény fogott meg, hogy Dániában betiltották a könyvet. Egyből végigfutott bennem, hogy vajon miért is és ahogy lenni szokott, természetesen mindig a tiltott gyümölcs a legédesebb. ;o) Nagyon felkeltetted az érdeklődésemet.
Mi is a Ti kérdeztétek? Külföldi minta alapján a Musing Mondays mintájára kialakult rovat, mely során kérdéseket tehettek fel és ezek közül hetente egyre válaszolok.
Tavaly a rovatfrissítéseknek köszönhetően sok kérdés érkezett hozzám, így egyenlőre ezekre fogok válaszolni. De mindezektől függetlenül ne fogjátok vissza magatokat, az utánpótlásra szükség van. ;o) Így ha kérdeznétek, akkor bátran írjatok nekem ERRE az e-mail címre.

"Vannak kiadók, akik könyveit elvből jobban/kevésbé szereted, mint a többi kiadóét?"
(art3mis)

Amikor először olvastam a kérdést gondolkodás nélkül rávágtam, hogy nem. Aztán elkezdtem gondolkodni és leesett, hogy de-de, volt egy kiadó, akinek a könyveivel kapcsolatban fenntartásaim voltak, ez pedig az Ulpius volt a vége felé, amikor a silányabbnál silányabb erotikus könyveiket dobták a piacra 3-4.000 Ft-ért. Akkor az én szememben a kiadó nagyot zuhant, pedig sokáig nagyon kedveltem a kiadott könyveiket.
Más kiadó ezen kívül nem jut eszembe. Nyilván, ha valamelyik olyan műfajra van specializálódva, ami nekem annyira nem jön be, attól a kiadótól keveset olvasok, de ez nem a kiadó hibája egyszerűen csak azért van, mert az adott műfajt nem kedvelem. :o)
Részlet az eredeti borítóból

Chambers testvérek #2


Már a megjelenése előtt nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre mert lássuk be, már maga a címe is elég figyelemfelkeltő és akkor ehhez adjuk hozzá még azt a tényt is, hogy történelmi romantikus regény, mely műfajnak megvan az a varázsa, hogy akkoriban a nászéjszakáknak megvolt a varázsuk, titokzatosságuk, elsőségük. Nagyon kedvelem a történelmi romantikus regényeket és lássuk be, a fülszöveg alapján is minden adott ahhoz, hogy aki kedveli ezt a műfajt, pár kellemes órát eltölthessen az olvasásával.
Nem is csalódtam a megérzésemben.

A Nászéjszaka egy nagyon kellemes történelmi romantikus regény. Nem ígér és nem ad többet annál, mint ami: könnyed, kellemes, néhol humoros, romantikus és könnyeden erotikus is. A főszereplők húzzák egymás idegeit, végig szikrázik köztük a levegő, de naná, hogy a beteljesedésig nem kevés időnek kell eltelnie. Vajon miért?

A főszereplő hölgyünk nem más, mint egy amerikai gazdag családból származó lány, Francesca. Vagyona van, de az édesanyjának az az álma, hogy rangja is legyen. Így lényegében mit tehet az áldott jó anyus és apus: igen, hozzáadják a lányukat egy angol herceghez. Akinek címe van, de vagyona nincs.
Szerencsétlen lány mit tehet, mit nem, férjhez megy, bár úgy hiányzik neki ez a házasság, mint hátára a púp. Először is Fran szerelmes, de a szerelmét eltávolították a közeléből. Másodszor távol, Angliába kell költöznie a szüleitől. Új világ, új kultúra, nem csoda, hogy Fran fél. Harmadszor, bár a férje nem hagyja hidegen, de ő akkor is mást szeret.
Aztán megtudja, hogy az apja egy egyességet kötött a férjével: ha Fran teherbe esik, akkor az unoka/unokák Amerikában fognak nevelkedni. Így természetesen mi lehet Fran terve? Minél hamarabb teherbe esni.
Igen ám, de ez nem is olyan egyszerű, mert a férje valamiért egy ujjal se hajlandó hozzá érni.
A kétségbeesett feleség egy kurtizán naplójának segítségéért folyamodik. A várt hatás nem marad el, a kérdés csak annyi, hogy a férje meddig fogja tartani magát és mikor adja be a derekát?

"- A komornája nem ért vissza időben, hogy segítse az öltözködésben?
[...]
- Mary ma korán reggel megérkezett [...] Miért kérdi?
-Mert úgy látom, megfeledkezett az egyik ruhadarabjáról."

Eredeti címe: The Seduction of a Duke (2009.)
Kiadta: General Press (2016.)
Oldalszám: 336
Forrás: kiadó
Értékelésem:
Csak akkor szembesültem azzal a ténnyel, hogy egy széria második kötetét olvasom, amikor felvittem olvasmányomként a könyvet a moly.hu-ra. Ebből már gondolhatjátok, hogy nem folytatásos történetről van szó. Az első részben az ebben a részben is feltűnő hercegnek a testvérét ismerhetjük meg jobban, de annak a kötetnek az olvasása nélkül is maximálisan élvezni lehet ezt a kötetet is, hisz közük egymáshoz olyan értelemben nincsen.

Nagyon szimpatikus volt Fran karaktere, nagyon szorítottam szerencsétlen lánynak, hogy minél előbb sikerrel járjon és sikerüljön végre ágyba csalogatnia a férjét. Persze nem azért, hogy minél előbb teherbe essen hanem azért, hogy leessen mind a kettőjüknek, hogy összeillenek.
A férj, William már kevésbé hozott "izgalomba" (nem félreérteni), tán nem tartom annyira kidolgozott karakternek. Igazából túl sok minden így befejezve a történetet nem is maradt meg bennem vele kapcsolatban csak annyi, hogy bár többnyire a nők próbálják húzni a történelmi romantikus regényekben a nászéjszakát, hát itt meg egy férfi húzta fura módon.

Izgalmas volt betekinteni egy kurtizán naplójába, de sajnálatomra kevés betekintést kaphattunk. Szerettem volna hosszabban, részletesebben, jobban idézve is olvasni a naplót.

A cselekmény? Tetszett a huza-vona, kíváncsi voltam arra, hogy mikor fog végre eljönni az a pont, amikor William nem bírja tovább és enged a csábításnak. Valamint mindig kíváncsi voltam arra is, hogy Fran milyen trükkökhöz folyamodik majd még, hogy felkeltse a férje érdeklődését.

Milyen is akkor összességében a Nászéjszaka? Kellemes történelmi romantikus regény. Olyan, amilyennek lennie kell. Amíg olvasod addig kikapcsol, jól érzed magadat. Eltöltöttem a társaságában pár kellemes órát, kellemes élményt hagyott maga után, így ajánlani tudom a műfaj kedvelőinek a figyelmükbe.
A Kitekintőben olyan könyvekre próbálom felhívni a figyelmet, melyek kis hazánkban még nem jelentek meg, de jónak tűnnek a külföldi értékelések alapján.
 
Angolul megjelent: 2016. máj.

Girl Against the Universe


Maguire nagyon balszerencsés, pedig mindent próbál megtenni annak érdekében, hogy elkerülje őt a baj, de mindhiába. Az a legjobb, ha ki se mozdul a szobájából, nem ismerkedik meg új emberekkel, nehogy bajt hozzon rájuk. Igen ám, de aztán találkozik Jordyval, egy feltörekvő teniszcsillaggal aki biztos abban, hogy megtöri Maguire szerencsétlen csillagzatát.

Stage Dive #1 


Túl sok jót olvastam erről a könyvről és hagytam magamat befolyásolni -sajnos-. Nem értem mire fel a nagy szerelem a Taktus iránt, mert én azon gondolkodtam az olvasása végén, hogy 2 vagy 3 csillagra értékeljem. Még mindig nem vagyok abban biztos, hogy a 3 csillaggal jó döntést hoztam.

Nagyon röviden össze tudnám foglalni a véleményemet a könyvről: nem tetszett.
De először akkor nézzük azt, hogy egyáltalán miről szól.

Evelyn egy reggel arra ébred, hogy egy baszottnagy gyémántgyűrű van az ujján és fogalma sincs arról, hogy ki az a pasi aki mellette fekszik de az tuti, hogy bejön neki.
Aztán persze magához tér a jóképű idegen, aki nem kicsit csodálkozik, hogy a lány semmire se emlékszik az előző estéből már csak azért is, mert összeházasodtak. 
Evelyn fogja magát és hazatér a szülői házba, de baromira nem érti, hogy mi a nagy felhajtás körülötte, majd rájön, hogy nem akárkihez ment feleségül: egy rockzenekar egyik szexis tagjához.
Elmenekül a válás miatt az ügyvédekkel történő megbeszélésről, végül maga a férje menti meg és "szökteti" el, hogy egy kicsit át tudják gondolni  a történteket. Persze sejthető, hogy ennek az átgondolásnak mi lesz a vége: természetesen a nagy happy end.

"– Nem gondoltam volna, hogy ennyit ittál! Úgy értem… azt persze tudtam, hogy nem vagy színjózan, de… basszus! Most komolyan? Arra sem emlékszel, hogy elmentünk a Venetianbe és gondoláztunk?
– Gondoláztunk?
– A rohadt életbe! Ööö… na és az megvan, hogy meghívtál hamburgerezni? Arra emlékszel?
– Ne haragudj!
– Na, várj csak egy percet! – mondta, és a szeme gyanakvóan szűkült össze. – Ugye most csak szívatsz?"

Eredeti címe: Lick (2013.)
Kiadta: Könyvmolyképző (2015.)
Oldalszám: 384
Forrás: saját
Értékelésem:
Lássuk először a történet pozitívumat:
Tetszett az elképzelés, hogy egy mindennapi csaj kifogja az egyik legszexisebb halat az óceánból. Melyik tini lány nem volt szerelmes egy banda valamelyik tagjába? ;o) Naná, hogy tizenévesen én is voltam, buktam a Backstreet boys (tudom, mára már ciki, de bevallottam az egyik nagy titkomat. ;o) Gondolom a fiatalabb olvasók azt se tudják, hogy kik voltak a srácok, de mindegy.) egyik tagjára és naná, hogy én is ábrándoztam arról, hátha szerelemre lobban irántam. Ami már csak azért is csoda lett volna, mert nyilván sose találkoztunk. :oP
Szimpatikus volt, hogy David nem szállt el túlzottan a népszerűségtől, meg tudott maradni a realitás talaján.
Tetszett Evelyn mindennapisága.

És mi nem tetszett:
Ennek a történetnek valahogy se füle, se farka. Persze, van eleje, meg közepe és vége, de valahogy akkor se kerek.
Túl sok volt az olyan pillanat az olvasása során, amikor mérgemben a szemöldökömet húzogattam, "Nem hiszem el ezt a baromságot már megint!" felhorkantásokkal. És legyen szó abszurd cselekményről, vulgáris kifejezések tömkelegéről és normális emberi érzésekről, melyeknek át kellett volna jönniük a sorokon keresztül, nem csak leírva olvasni tudni.

Összességében a Taktus nagyon nagy jóindulattal egy közepes történet. Egy kis langyos semmiség, ami nálam sokszor verte ki a biztosítékot. Gyengék a karakterek, kiakasztó a cselekmény, az érzelmek totál nem jönnek át és az NA történetek esetében már megszokott lelki mizéria beleszövése meg annyira erőltetett, felesleges, nevetséges megoldás volt, hogy verni tudtam volna a fejemet a falba. Nem értem a moly.hu-n a jelenlegi 84%-ot, megközelítőleg se ér ennyit szerintem.


Mi is a Ti kérdeztétek? Külföldi minta alapján a Musing Mondays mintájára kialakult rovat, mely során kérdéseket tehettek fel és ezek közül hetente egyre válaszolok.
Tavaly a rovatfrissítéseknek köszönhetően sok kérdés érkezett hozzám, így egyenlőre ezekre fogok válaszolni. De mindezektől függetlenül ne fogjátok vissza magatokat, az utánpótlásra szükség van. ;o) Így ha kérdeznétek, akkor bátran írjatok nekem ERRE az e-mail címre.

"Mi volt a legkülönösebb hely/helyzet, amikor nagyon nem oda illőnek tűnt könyvet ragadni, te mégis olvastál?"
(art3mis)

Túl "jó kislány" lehetek, mert nagyon nem is tudok ilyet felsorolni. Többnyire munkába menet és jövet olvasok a vonaton, ezzel gondolom senkit se hökkentettem meg. :oP Vagy épp ágyban fekve. Na jó, olvastam a munkahelyemen is, ha épp lazább nap volt. Amikor suliba jártam akkor előfordult, hogy kikandikált az asztal alól egy-egy könyv, ha épp annyira izgalmas volt, hogy nem tudtam várni a folytatással a szünetig.
De kimondottan olvasáshoz nem illő hely, helyzet nem jut eszembe. :o)
A pottermore.com-on augusztus 17-én került publikálásra a hír, hogy J.K.Rowling új Harry Potter történeteket hoz majd el az olvasóinak. De senki szeme ne csillanjon most fel, nem Harryék kalandja folytatódik, mások múltjára, életére kapunk egy kis rápillantást a három novellásköteten keresztül e-könyv verzióban. Az anyagok korábban már közzétételre kerültek a honlapon, de 2 kötet is fog tartalmazni eddig kiadatlan történeteket.
Jobban megismerhetjük majd a gyermek Voldemortot, Umbridge professzort, Remus Lupint, Minerva Professzort és nagyobb rápillantást kapunk a varázsiskolára is.
A kötetek szeptember 6-ától lesznek elérhetőek.

Úgy látszik, hogy bár az utolsó HP kötet 2007-ben jelent meg angolul, az azóta eltelt 9 év alatt semmit se csökkent a népszerűsége. Kiegészítő kötetek, illusztrált kiadvány, színezőkönyv, számítógépes játékok, filmek, színdarab (a színdarabból készült könyv július 31-én, Rowling születésnapján jelent meg angolul és 2 nap alatt 2 millió példány fogyott belőle) készült belőle, sőt HP élménypark is létezik és akkor most kapnak a rajongók egy 3 kötetes rövid e-könyv sorozatot is. :o)

A színdarab premierjén Rowling válaszolt az egyik újságíró ama kérdésére is, hogy a színdarabra írt könyv megírása egy új sorozat kezdetét jelenti-e, de az írónő cáfolta ezt:

"Nagyon örülök, hogy ilyen szépen valósult meg a színpadi változat, de Harry történetének vége."