Follow Us @nikikonyvesem

2017. április 1., szombat

Sylvain Neuvel: Alvó óriások

Eredeti címe: Sleeping Giants
Kiadta: Agave (2016.)
Oldalszám: 286
Forrás: kiadó
Értékelésem: 

Themis Akták #1.

 A fülszöveg

 „Deadwood, Egyesült Államok: egy kislány oson ki sötétedés előtt kipróbálni az új biciklijét, hirtelen azonban eltűnik a lába alól a talaj. Egy mély veremben ébred, miközben a mentőcsapat épp ereszkedik le érte. De azok, akik a gödör pereméről néznek le rá, valami sokkal különösebbet látnak egy egyszerű kislánynál…
A kislány felnő, és Dr. Rose Franklin lesz belőle: zseniális tudós, kutatási területének az egész világon elismert szakértője. Ez a terület pedig nem más, mint kislánykori felfedezése: egy óriási, díszes kéz, amelyet hihetetlenül ritka fémből készítettek jóval korábban, mint hogy a kontinensen bármilyen emberi civilizáció kialakult volna.
Olyan tárgy ez, melynek eredete és rendeltetése egyszerre lesz a leghatalmasabb rejtély, amelyet eddig az emberiségnek meg kellett oldania. Származásának titkát felfedve talán megváltozik minden, amit eddig az életről hittünk. És még hány hasonló darabra bukkanhatunk a nagyvilágban…
Mi lehet ez a szerkezet? Ki készíthette? Hogyan lehetséges, hogy anyaga a bolygón előforduló legritkább fém? Vajon képes lesz valaha irányítani az ember? Mi van, ha nem is annyira a véletlen műve, hogy rátaláltunk? És mi történik majd, ha végül az utolsó darabot is a helyére illesztjük ebben a gigantikus, globális kirakóban?”

Hogy tetszett?

Már a megjelenése előtt nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre és nagy izgalommal vártam, hogy végre a kezemben tarthassam. Nem csalódtam a történetben bár azt azért el kell ismerni, hogy a lelkesedésem a vége felé már lanyhult, nem tudta a szerző végig fenntartani a kíváncsiságomat.
Képzeljétek el, hogy egyszer hatalmas véletlen folytán egy „szobor” eltemetett testrészére akad valaki. Majd kiderül, hogy ez a „szobornak” csak egy része és szét-szórva a Világon megtalálhatóak a többi darabjai is. De ez még mind semmi, ez a „szobor” amolyan robot/katona/csodagép, ami csodafegyver lehet a katonaságnak. Akinek a birtokában van, a Világ ura lehetne.
Egyszerre folyik a kísérlet annak céljából, hogy a gépet életre tudják kelteni, ugyanakkor meg egyfajta „harc” is azért, hogy melyik ország is birtokolhatja. De a történet nagy kérdése, mik ezek a robotok és hogy kerültek a Földre? Mi célból? Miért? És egyáltalán mikor kerültek ide? És miért van darabokra szedve, a részei pedig elszórva?

„Úgy fest, közelharcra szerkesztették. Gőzöm sincs, mi ellen kellett harcolnia, de az biztos, hogy nagy volt. A kard összpontosítottenergia-fegyver. Mint egy fénykard, csak szélesebb, dupla élű, olyan középkori. Amikor A Gyűrűk Ura belecsöppen a Csillagok háborújába.”

Érdekes és nagyon olvasmányos volt a könyv, de a vége felé már elég erősen azt éreztem, hogy igazából már véget ért a story, de a szerző egyszerűen nem tudja lezárni, így egy kicsit húzott még rajta, mint a rétes tésztán. Ez van amikor jól jön egy regénynek, de ebben az esetben szerintem ez a hátrányára vált. Én olyan kb. 30-40 oldallal korábban lezártam volna az egészet.
Ettől függetlenül ez senkinek se szegje kedvét, mert az Alvó óriások egy nagyon lebilincselő történet. Izgatottan várom a sorozat második részének a hazai megjelenését.

Nincsenek megjegyzések: